Találati lista:
61. cikk / 185 Nevelést-oktatást segítők illetménye 2018-tól
Kérdés: Fennmarad-e 2018. január 1-jétől a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők (pl. iskolatitkár) részére járó 107, illetve 110%-os emelés lehetősége? Ha igen, lehet-e újból és másként differenciálni az illetménymegállapításnál, mint a tavalyi évben, figyelemmel arra is, hogy január 1-je a tanév közepére esik?
62. cikk / 185 Szakszervezet által magánszemélynek adott juttatás adómentessége
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontjában szereplő, közcélú juttatások körébe sorolt kifizetésekkel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek közölni, hogy a fenti, nem pénzben adott juttatást, illetve pénzben adott támogatást milyen feltételek mellett adhatja a magánszemélynek adómentesen és kifizetői terhek nélkül az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
63. cikk / 185 Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben
Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
64. cikk / 185 Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak
Kérdés: Mezőőröknek, gépkocsivezetőknek, valamint a munkavezetőknek jár-e a garantált minimálbér? Az OKJ 34 fölöttiek számítanak középfokú végzettségnek?
65. cikk / 185 Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
66. cikk / 185 Szabadságra járó munkabér
Kérdés: Munkáltatóm kap utánam támogatást, és órabérben fizet nekem. Ha nem megyek dolgozni, szabadságon vagyok, akkor arra a napra nem fizet bért. Ez jogos így? Legutóbb 166 órára fizetett 91 000 Ft-ot, azaz a minimálbért sem adja meg.
67. cikk / 185 Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén
Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
68. cikk / 185 Garantált bérminimumra való jogosultság közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező technikai munkakörben (takarító, portás) köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak minden esetben szükséges-e a garantált bérminimumot megadni?
69. cikk / 185 Besorolás szociális intézményben
Kérdés: Szociális bentlakásos, ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, illetve minimálbért vagy garantált bérminimumot kell-e megállapítani az alábbi esetekben: mosónő – fodrász végzettséggel; portás – érettségivel; segédápoló – szakmai végzettség nélkül érettségivel; konyhai kisegítő, takarítónő – bármely középfokú (OKJ 34-től) szakmai végzettséggel?
70. cikk / 185 Munkabérelőleg kifizethetősége
Kérdés: Hányszor adható egy évben munkabérelőleg? Ha például a munkavállaló kér munkabérelőleget, és kap is, visszafizeti azt 3 hónap múlva, majd a visszafizetés után újra kér, ezt is visszafizeti 4 hónap múlva, és újból kér, akkor adható-e megint? Tehát ha csak a törvényi szabályozást nézzük, akkor egy évben többször is adható, ha az előzőt (akár lejárati idő előtt) visszafizette?
