179 cikk rendezése:
61. cikk / 179 Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén
Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
62. cikk / 179 Garantált bérminimumra való jogosultság közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező technikai munkakörben (takarító, portás) köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak minden esetben szükséges-e a garantált bérminimumot megadni?
63. cikk / 179 Besorolás szociális intézményben
Kérdés: Szociális bentlakásos, ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, illetve minimálbért vagy garantált bérminimumot kell-e megállapítani az alábbi esetekben: mosónő – fodrász végzettséggel; portás – érettségivel; segédápoló – szakmai végzettség nélkül érettségivel; konyhai kisegítő, takarítónő – bármely középfokú (OKJ 34-től) szakmai végzettséggel?
64. cikk / 179 Munkabérelőleg kifizethetősége
Kérdés: Hányszor adható egy évben munkabérelőleg? Ha például a munkavállaló kér munkabérelőleget, és kap is, visszafizeti azt 3 hónap múlva, majd a visszafizetés után újra kér, ezt is visszafizeti 4 hónap múlva, és újból kér, akkor adható-e megint? Tehát ha csak a törvényi szabályozást nézzük, akkor egy évben többször is adható, ha az előzőt (akár lejárati idő előtt) visszafizette?
65. cikk / 179 Szociális intézmény portásának illetménye
Kérdés: A szociális intézményben foglalkoztatott portás esetében mi határozza meg, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult? Befolyásolja-e bérezésüket az, hogy érettségivel rendelkeznek?
66. cikk / 179 Kereseti korlátozás rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés: Egyik dolgozónk rokkantsági ellátást kap az illetékes kormányhivataltól, erre tekintettel munkaideje 30 óra/hét. A bérét tekintve valamilyen korlát áll-e fenn, hogy ezt az ellátást ne veszítse el a dolgozó? A munkakör letöltésében szakirányú végzettség nem szükséges, mivel segédmunkásként alkalmazták őt.
67. cikk / 179 Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén
Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
68. cikk / 179 Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak
Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
69. cikk / 179 Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt
Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
70. cikk / 179 "Helyben járás" – a közalkalmazotti illetmény és a garantált bérminimum emelése
Kérdés: Jogszerű-e, ha a közalkalmazott illetményének a munkáltató döntésén alapuló illetményrészét a garantált bérminimum miatti illetményemeléssel egyidejűleg visszaveszik, amely eredményeként összességében a közalkalmazott illetménye nem növekszik?
