Leltárfelelősség mértéke csoportos leltárfelelősség esetén

Kérdés: Négy munkavállalónkkal csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk a raktárban lévő készletekre mint leltári készletre vonatkozóan. A készletet a leltári szabályzatnak megfelelően át is vették, majd a 6 hónapos leltáridőszakot követően leltárt tartottunk. Kiderült, hogy 15 millió forint értékű készlet hiányzik; a hiány oka nem ismert, a készletet kizárólag ők kezelték, és mind a négyen folyamatosan dolgoztak. A munkavállalóink vitatják a felelősségüket, és nem akarják vállalni a hiány megtérítését, bár a leltárfelelősségi megállapodásban szerepel, hogy egyenlő arányban kötelesek viselni a kárt. Ilyenkor a teljes kárt kötelesek megtéríteni? Hogyan tudunk eljárni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...Ft / 4 = 3750000 Ft lesz a megtérítendő kár összege;-a hathavi távolléti díjuk összege kevesebb, mint a 15 millió forintos kár, annak negyede – 6 × (A+B+C+D) / 4 – lesz a megtérítendő kár összege.Fontos, hogy a munkáltató – a hiánnyal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Külföldi kiküldetés nemzetközi áruszállításban

Kérdés: Nemzetközi áruszállításban részt vevő sofőr részére a 96/71/EK irányelv (posting irányelv) alapján történő külföldi minimálbérre történő kiegészítéssel kapcsolatban kérdeznénk. Az egyes EU-tagállamok vonatkozásában létezik-e egy egységes lista, ahol megtalálható, hogy az egyes tagállamokban mekkora összegű a minimálbér, illetve, hogy a sofőrök bérét erre a minimálbérre ki kell-e egészíteni? Az EU-s minimálbérre történő kiegészítés devizában meghatározott összegét milyen árfolyamon kell forintra átszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni, és nem kell átváltani. A devizaösszegnek forintra való átváltására a felek által meghatározott árfolyam lehet alkalmazandó; egyedül a közterhek meghatározására van adózási szabály [Szja-tv. 6. § (4) bek. a) pont]. Munkajogi anyagi jogi előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Béremelés jelentősége és a GYED számítása

Kérdés: Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...februári béremelésnek a konkrét esetben nincs jelentősége a megállapítandó GYED szempontjából, az alábbiak szerint. Az Ebtv. valamennyi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra – így a GYED-re is – kiterjedően kimondja, hogy az ellátás összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Rendkívüli munkavégzés – pótlék nélkül a nyugdíjas-szövetkezet tagjaként

Kérdés: Nyugdíjas-szövetkezet tagja nem jogosult túlmunkapótlékra, ha napi 8 óránál többet dolgoztatják?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonyra alapvetően a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Erre a munkavégzésre az Mt. szabályai nem hatályosak, egyedül a minimálbérre, illetve garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések irányadók [Szövtv. 29. § (2) bek.]. Ezenkívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...[Szöv. tv. 29. § (5) bek.].A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatellátás megkezdésének feltétele, hogy a tag egyedi megállapodást kössön arra a szövetkezettel, amely – egyebek mellett – tartalmazza a konkrét feladatokat és az azokért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...is az Mt. szabályait kell alkalmazni, hacsak az Mt. 201-203. §-ai ezt nem zárják ki. E vonatkozásban megállapítható, hogy az Mt. egyedül a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem rendeli alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás esetén [Mt. 203. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. Amennyiben Ön az egyedüli személy, aki nem kap a teljesítménye alapján semmilyen díjazást, figyelemmel a rokkantsági ellátására felmerülhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...egyes elemei – például a SZÉP Kártyára adott összeg vagy az Erzsébet-utalvány – az Mt. szerint nem minősülnek munkabérnek. Ez alól egyedül az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve képez kivételt, ahol ezeket a juttatásokat is munkabérnek kell tekinteni [Mt. 12. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Foglalkoztatás rehabilitációs járulék mellett

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs ellátásban részesülő személy – az ellátás felfüggesztése nélkül – olyan keresőtevékenységet végezhet, illetve olyan közfoglalkoztatásban vehet részt, ahol a munkaideje a heti 20 órát (napi 4 órát) nem haladja meg [Mmtv. 7. § (4) bekezdés]. 2016....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Változás a CSED alapjának számításánál

Kérdés: Nemrég bejelentettem a munkáltatómnak, hogy másfél éves gyermekem mellett szeptember 1-jétől újra szeretnék dolgozni. Korábban már beszéltünk róla, hogy két gyermeket szeretnénk, de az ellátás összege miatt valamennyi időre vissza kell majd mennem, mert különben sokkal kevesebb lenne a CSED-em, mint az első gyerek után. A munkáltatóm most azzal hárított, hogy nincs értelme visszamennem, mert változott a jogszabály, és megkapnám ugyanazt az összeget, mint az első gyereknél, anélkül hogy visszamennék dolgozni. Valóban változott a jogszabály? Ha nem, akkor megtagadhatja, hogy visszavegyen?
Részlet a válaszából: […] ...42. § (3) bek.], addig az újabb gyermek születése esetére új rendelkezések kerültek az Ebtv.-be. Ennek értelmében, ha a gyermek a GYED vagy a GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.
1
2