Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan jogosult rá a dolgozó. Levonhatja-e a munkáltató a munkaruha ellenértékének időarányos részét a kihordási idő lejárta előtt távozó munkavállaló fizetéséből? A munkaruhát hazaviheti.
Részlet a válaszából: […] ...- végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1)-(2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Napi étkezési keretösszeg túllépése - a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...- végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1)-(2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Garantáltbérminimum-emelés és a köztisztviselői illetmény

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Részlet a válaszából: […] A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdése értelmében az illetmény alapilletményből, valamint – a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Késedelmi kamat számítása fizetési felszólítás esetén

Kérdés: A munkáltató fizetési felszólítását a munkavállaló bíróság előtt megtámadta, részben sikerrel. Jogerős ítéletével a bíróság így rendelkezett: "A bíróság a fizetési felszólítást a ... forintot meghaladó részben, azaz ... forint vonatkozásában hatályon kívül helyezi." Ezenkívül csak és kizárólag a perköltségviselésről rendelkezett. A munkáltató kamatfizetésre kötelezi a munkavállalót, mégpedig a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő napjától számítva. Sem a fizetési felszólítás, sem az ítélet nem rendelkezik késedelmikamat-fizetési kötelezettségről. Felperes munkavállaló köteles-e késedelmi kamatot fizetni? Ha igen, akkor a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő leteltének időpontjától vagy a jogerős ítélet kézhezvételétől számítottan?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kiküldetés értelmezése a személyszállítási ágazatban

Kérdés: A kiküldött munkavállalók szociális jogainak védelme érdekében a 96/71/EK irányelv által meghatározott foglalkoztatási feltételeket a fogadó tagállamban kötelező alkalmazni a kiküldött munkavállalókra nézve. Ezek közé a foglalkoztatási feltételek közé tartoznak a 96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bekezdésében felsoroltak, így például a maximális munkaidő és minimális pihenőidő, minimális éves fizetett szabadság, díjazás, ideértve a túlmunka díjazását is. Jól értjük-e ugyanakkor, hogy a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a 96/71/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ellenére a kétoldalú személyszállítási műveleteket végrehajtó járművezetők – amennyiben megfelelnek a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeknek – nem tekinthetők a 96/71/EK irányelv alkalmazásában kiküldött munkavállalóknak? Így a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt foglalkoztatási feltételek e járművezetők vonatkozásában nem alkalmazandóak (azaz a fogadó tagállamban érvényes minimálbér megfizetése sem)?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti jogértelmezés helyes. A 96/71/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerint kiküldetésről akkor beszélünk, ha a munkáltató munkavállalókat küld ki egy tagállam területére [...] a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés fennállásának feltételeit, a kárt, valamint az okozati összefüggést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Távmunka és költségtérítés

Kérdés: A felek által megállapodott részbeni távmunkában (home office-ban) történt munkavégzés esetén lehetősége vagy kötelezettsége a munkáltatónak a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költségeket (pl. internet stb.) megtéríteni? Amennyiben kötelezettség, milyen költségekre vonatkozik, illetve a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) megfizetésével eleget tesz-e a munkáltató ezen kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalónak azt a költségét köteles megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A szabály alkalmazása szempontjából először azt kell vizsgálni, hogy egyáltalán a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] Az óvoda köznevelési intézmény [Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pont], ezért az óvoda dolgozóira nem a gyermekjóléti ágazatra kiadott 257/2000. Korm. rendelet, hanem a köznevelési ágazatra irányadó 326/2013. Korm. rendelet vonatkozik. Ennek 31. §-a (7) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Leltárfelelősség mértéke csoportos leltárfelelősség esetén

Kérdés: Négy munkavállalónkkal csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk a raktárban lévő készletekre mint leltári készletre vonatkozóan. A készletet a leltári szabályzatnak megfelelően át is vették, majd a 6 hónapos leltáridőszakot követően leltárt tartottunk. Kiderült, hogy 15 millió forint értékű készlet hiányzik; a hiány oka nem ismert, a készletet kizárólag ők kezelték, és mind a négyen folyamatosan dolgoztak. A munkavállalóink vitatják a felelősségüket, és nem akarják vállalni a hiány megtérítését, bár a leltárfelelősségi megállapodásban szerepel, hogy egyenlő arányban kötelesek viselni a kárt. Ilyenkor a teljes kárt kötelesek megtéríteni? Hogyan tudunk eljárni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel; felelősségének feltétele, hogy az alábbiak teljesüljenek:a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkaidő-módosítás változatlan alapbérrel

Kérdés: Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy a napi 4 órás munkaidőt napi 8 órára emelje bérváltozás nélkül? Most a bruttó munkabérem 450 000 forint, és ez 8 órás munkaidőnél változatlan lenne.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződést egyező akarattal módosíthatja, azaz, amennyiben a munkaszerződésben meghatározott munkaidő 4 óra, úgy azt módosítani csak akkor lehet, ha ahhoz mindkét fél hozzájárul (Mt. 58. §). A munkáltató esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
14