Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...létrehozásával – az iskolaszövetkezetek mintájára – az öregségi nyugdíjban részesülők kedvező adó- és járulékfizetési feltételek mellett foglalkoztathatók, és csak néhány munkajogi szabály vonatkozik rájuk. Az alapítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. rendelkezései alapján nem minősül biztosítottnak (Tbj-tv. 5. §). Biztosítási jogviszony hiányában pedig nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége sem a gyakorlatot szervező kft.-nek (Tbj-tv. 18. §). A hallgatók egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül, amelyhez akkor kapcsolódik biztosítotti státusz (és ezzel összefüggésben járulékfizetési kötelezettség), ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Diákok díjazása szakmai gyakorlaton

Kérdés: Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?
Részlet a válaszából: […] ...ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszonynak minősül, amelyhez akkor kapcsolódik biztosítotti státusz (ésezzel összefüggésben járulékfizetési kötelezettség), ha az e tevékenységbőlszármazó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat a felszámolás kezdőidőpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetésikötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve amagán-nyugdíjpénztári tagdíjat is) – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] ...ésegyéb bér jellegű juttatásokat, ha azokat a felszámolás kezdő időpontja utánfizették ki, valamint az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségeketis [Cstv. 57. § (2) bekezdés a) pont]. A felszámolási eljárásban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Start kártya – jogosulatlanul igénybe vett járulékkedvezmény

Kérdés: Pályakezdő fiatalt Start kártyával foglalkoztatunk, időközben a pályakezdő felsőfokú végzettséget szerzett, mivel áprilisban sikeresen teljesítette a záróvizsgáit, és ezt jelentette munkáltatójának. A munkáltató erre figyelemmel a magasabb összegű járulékalap után vette igénybe a járulékkedvezményt. A munkavállaló részére azonban csak utóbb augusztusban állították ki a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot. Mi a munkáltató teendője, van-e visszafizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...is szükséges a PM rendelet 2.§ (2) bekezdése alapján.A fentiekre figyelemmel a munkaadó a felsőfokú végzettségesetén járó járulékfizetési kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha amunkavállaló az előbb említett oklevéllel bizonyítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Részmunkaidő – a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?
Részlet a válaszából: […] ...összegének kiszámításához a szolgálatiidő szerinti mértéket kell meghatározni.Amikor legalább a minimálbér alapján történt ajárulékfizetés, nem kell arányosítani, egy nap egy nap szolgálati időt jelent amérték szempontjából is. Ha a minimálbérnél kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmenkívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn] legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszából: […] ...keresete, illetve jövedelme (vagyis az a járulékalapot képezőjövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – ajárulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn) legalább 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2