Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] ...intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, másfelől az 1992. július 1. utáni munkaviszonyban töltött időből azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok

Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...idő hossza, a végkielégítés mértéke és az üzemi tanács tagjává választhatóság szempontjából ad jelentőséget a munkaviszony időtartamának [Mt. 69. §, 77. §, 238. § (1) bek.]. Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy az új munkáltató elismeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell szüneteltetni. A szüneteltetéstől függetlenül annak időtartama alatt az érintett személy továbbra is nyugdíjasnak minősül. A jogviszony megszűnését követően ismét folyósítják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Áttérés részmunkaidőre nyugdíj előtt

Kérdés: 1964-ben születtem, 1-2 éven belül 40 éves munkaviszonnyal rendelkezem. A munkáltatóm 2018. szeptember 1-jétől hat órában kíván alkalmazni nyolc óra helyett. Helyesen jártak-e el, hogy – lassan a nyugdíj előtt – lecsökkentették a munkaidőmet? Én nem írtam alá az új munkaköri leírást, sem egyéb papírt. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak, és mit tehetek én?
Részlet a válaszából: […] ...Azonban, ha a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2018-ban a 40 év szolgálati idővel, valamint az öregségi korhatárral nyugdíjba vonult közalkalmazottak önkormányzati fenntartású óvodákban történő foglalkoztatására? Ideértve a határozott idejű, megbízási szerződéssel történő foglalkoztatásukat is.
Részlet a válaszából: […] ...megbízót (a költségvetési szerv vezetőjét) a döntése meghozatalában. Mindez független attól, hogy a szerződés esetleg csak határozott időtartamra szól.Továbbra is hatályos a Tny. 83/C. §-a is, miszerint az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...Az akár évi 120 napra létesíthető idénymunka esetében [Efotv. 2. § (1)-(3) bek.] azonban ki kell számítani a munkaviszony időtartamára időarányosan járó mértéket, és e szabadságot természetben ki is kell adni a munkavállalónak a jogviszony fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...fogva is mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. g) pont], amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont] – ezen a címen tehát elszámolható a távollét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Hallgatói gyakorlatra járó díjazás

Kérdés: Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
Részlet a válaszából: […] ...alapított gazdálkodó szervezetben, illetve külső gyakorlóhelyen [Nftv. 44. § (1) bek. a) pont]. A hallgatót a fentiek szerinti hathetes időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Részmunkaidő – a legrövidebb időtartam

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem határozza meg, hogy részmunkaidő kikötése esetén mi lehet az a minimális időtartam, melyre a felek munkaviszonyt létesíthetnek, így nincs akadálya annak, hogy a felek heti egyórás részmunkaidőre létesítsenek egymással munkaviszonyt. Amennyiben pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Közös megegyezés és mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja.
Részlet a válaszából: […] ...akadálya annak, hogy a felek úgy egyezzenek meg a közös megegyezésben, hogy a munkavállaló nem végkielégítést kap, hanem bizonyos időtartamig még fennmarad a munkaviszonya, amely időtartam alatt a munkavállaló havonta megkapja a járandóságát (alapbérét vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
2
3