181 cikk rendezése:
101. cikk / 181 Munkaköri alkalmatlanság – ellentétes üzemorvosi és háziorvosi vélemény
Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?
102. cikk / 181 Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
103. cikk / 181 Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál
Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
104. cikk / 181 Közalkalmazottak besorolása – iskolák működtetési feladatait ellátók
Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?
105. cikk / 181 Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága
Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
106. cikk / 181 Tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatás
Kérdés: 2013-ban a tanulószerződés megkötésekor a tanuló az akkori minimálbér alapján kapta pénzbeli juttatását. A kezdő félév végétől, 2014. február 1-jétől sikeres vizsga esetén kap emelést. Ezt megelőzően, 2014. január 1-jétől milyen pénzbeli juttatás illeti meg? A tanulószerződés megkötésekor érvényes minimálbér, vagy a szerződést módosítani kell a januári (a második félév kezdetével nem egyező) minimálbér-változás miatt?
107. cikk / 181 Minimálbér hatálya
Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
108. cikk / 181 Munkabérből való levonás – a ki nem fizetett étkezési díj
Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje nem fizeti ki az üzemi étkeztetés igénybevétele miatt fizetendő étkezési díjat. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján nyilatkozatot készít, amelyben az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy az étkezési díj tartozásának összegét munkabéréből levonhassa. Jogszerű ez az eljárás?
109. cikk / 181 Teljesítménybér összegének megállapítása
Kérdés: A munkáltató varrodát üzemeltet, a varrónőket kizárólag teljesítménybérrel díjazza. A minimálbér felét elérő garantált bér szabályát betartva akkor is kiegészíti a munkavállalók munkabérét a minimálbér felére, ha a teljesítményük alapján ezt nem érik el. A törvény úgy határozza meg a teljesítménybér és az időbér elhatárolását, hogy míg az időbérrel díjazott munkavállaló mindig megkapja a szerződött bérét, függetlenül a teljesítményétől, addig a teljesítménybéres dolgozónál úgy kell megállapítani a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a bére legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Ha a munkavállaló nem teljesíti a normát 100%-osan, akkor a munkáltatónak kötelessége-e kiegészíteni a bérét a minimálbér 100%-ára, vagy ténylegesen a munkavállalónak annyit kell kapnia, amennyit arányosan teljesített, figyelembe véve természetesen a minimum 50%-os szabályt? A BH 1999.474. számú bírósági döntés ez utóbbit támasztja alá. A munkáltató megsérti-e az Mt. 136. §-ának (1) bekezdését, ha nem adja meg a minimálbért ilyen esetben?
110. cikk / 181 Teljesítménybér és minimálbér
Kérdés: A dolgozók teljesítményalapú bért kapnak. Előfordul azonban, hogy egy-egy dolgozó az általa teljesített darabszámmal nem éri el a minimálbért. Ilyenkor kötelező-e minden esetben a minimálbérre kiegészíteni a bérüket? Szerintünk nem, hiszen ezzel nem serkentjük őket nagyobb teljesítményre, és a többet teljesítőkkel szemben is etikátlan lenne mindez. A munkaszerződésben hogyan szabályozzuk az eltérő teljesítményhez kapcsolódó alapbért?