17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Német állampolgár külföldi foglalkoztatása
Kérdés:
Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?
2. cikk / 17 Romániában ledolgozott idő – figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
3. cikk / 17 Külföldi kiküldetés nemzetközi áruszállításban
Kérdés: Nemzetközi áruszállításban részt vevő sofőr részére a 96/71/EK irányelv (posting irányelv) alapján történő külföldi minimálbérre történő kiegészítéssel kapcsolatban kérdeznénk. Az egyes EU-tagállamok vonatkozásában létezik-e egy egységes lista, ahol megtalálható, hogy az egyes tagállamokban mekkora összegű a minimálbér, illetve, hogy a sofőrök bérét erre a minimálbérre ki kell-e egészíteni? Az EU-s minimálbérre történő kiegészítés devizában meghatározott összegét milyen árfolyamon kell forintra átszámítani?
4. cikk / 17 Útlevél költsége külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk külföldi kiküldetéséhez, sürgősségi eljárással, magánútlevelet igényelt. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak az útlevél eljárási illetékének összegét? Ha igen, megteheti adómentesen?
5. cikk / 17 Kiutazási költségek – ha külföldi a munkavégzés helye
Kérdés: Van-e olyan törvényi rendelkezés, amely előírja, hogy a munkáltató az első kiutazást (pl. Németországba) köteles kifizetni a munkavállalónak? Ha van ilyen szabály, mekkora ez az összeg?
6. cikk / 17 Kiküldetésen lévő munkavállalók minimális bérszintje
Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?
7. cikk / 17 Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál
Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
8. cikk / 17 Napidíj külföldi kiküldetésnél
Kérdés: Ritkán előforduló, de hétvégi utazást is magában foglaló külföldi kiküldetések esetén kötelező-e a külföldi napidíj fizetése? Ha kötelező és vasárnap utazik, 15 euró fizetése a praktikus, és ez esetben nem kell tételesen elszámolnia, ez fedezi az étkezést és például a parkolás költségeit is? Az egyébként munkanapnak minősülő hétköznapokra pedig (5/2-es munkaidő-beosztással) a munkabéren felül fizethető vagy fizetendő a napidíj összege is? A külföldi napidíjat meg kell fizetni a gépkocsivezető/szállító munkakörben dolgozó munkavállalónak is a munkabéren felül?
9. cikk / 17 Külföldi kiküldetés szabályai – az utazás tartamának minősítése
Kérdés: A munkáltatónál több munkavállalót 2014. október 20-24-e között munkakörükkel összefüggésben külföldi vásáron való részvételre küldenek ki. A hazautazás 2014. október 24-én a késő éjszakai órákban történik Bécsbe, ahonnan személygépkocsival 2014. október 25-én a hajnali órákban érkeznek meg lakóhelyükre Dunaújvárosba. Jól tudom-e azt a szabályt, hogy a külföldi kiküldetésnél sem tekintendő munkaidőnek az utazási idő, azaz sem az odautazás, sem a hazautazás idejére a kiküldetésben részt vevő munkavállaló díjazásra nem tarthat igényt? Utazási időnek minősül-e az a speciális eset, hogy a munkavállaló repülőgépe 2014. október 24-én, pénteken – amely pihenőnapnak számít – Bécsben száll le, és onnan még kb. 4 óra éjszakai utazás után 2014. október 25-én, szombaton – amely pihenőnapnak számít – ér a lakóhelyére?
10. cikk / 17 Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága
Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
