4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés:
Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
2. cikk / 4 Munkavállalói kárfelelősség a munkáltató megbírságolása miatt
Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
3. cikk / 4 Határidő és időtartam
Kérdés: Mi a különbség a határidő és az időtartam között? Mit ért az új Mt. azon, hogy a "naptár az irányadó" a határidőnek nem minősülő időtartam számítására?
4. cikk / 4 Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei
Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?