Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés: Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.
Részlet a válaszából: […] ...miatt a jogellenes jogviszony-megszüntetést, a közalkalmazott az egyébként irányadó jogkövetkezmények mellett (például elmaradt illetmény megtérítése) kérhetné a bíróságtól, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt állítsa helyre [Mt. 83. § (1) bek. a) pont aa)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Személyi iratok

Kérdés:

Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Részlet a válaszából: […] ...vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki (pl. az illetményből való munkáltatói levonás alapját képező bírósági végzés). Teljes bizonyító erejű magánokirat az az irat, amelyen–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkaruha költségeinek megtéríttetése

Kérdés:

Közalkalmazott lemondása esetén hogyan kell a kihordásos munkaruhát megtéríttetni a lemondással élő dolgozóval, házipénztári befizetésként vagy a dolgozó béréből levonva a visszafizetendő összeget? Mi lesz a befizetés alapbizonylata?

Részlet a válaszából: […] ...kerülhet a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába.Mindkét esetben irányadó, hogy a munkavállaló munkabéréből/a közalkalmazott illetményéből egyoldalúan a munkáltató nem vonhatja le a kártérítés/vételár összegét, de a levonáshoz a munkavállaló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Lemondás – köztisztviselői kötelezettségekkel

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
Részlet a válaszából: […] ...nem a Kttv.-ben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre – azaz két hónapra – járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...a polgármester utasítására került sor.Ha polgármester kártérítési felelőssége megállapítható az eljárásban, négyhavi illetménye vagy tiszteletdíja (társadalmi megbízatású polgármester esetén) erejéig felel, amennyiben a kár olyan jogszabályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek megilletik és terhelik a feleket, így az intézményvezetőnek addig jár az illetménye is.Az Ön által leírt tényállás alapján emellett arra lehet következtetni, hogy az intézményvezető egy lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszából: […] ...hozzá. A felmentés alapján a Kttv. 69. §-ának (2) bekezdése szerint – ha 31 évig azonos munkáltatónál dolgozott – Önt nyolchavi illetménynek megfelelő összegű végkielégítés, továbbá a Kttv. 68. §-ának (1) és (4) bekezdései alapján a felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Késedelmes illetményfizetés következményei

Kérdés: Közalkalmazott vagyok. A novemberi illetményem egy részét a munkáltató visszatartotta, és csak a két ünnep között kaptam meg a számlámra. Az érdekelne, hogy közalkalmazottként jár-e nekem bármiféle kártérítés, ha nem kapom meg időben az engem megillető munkabérem egészét? Úgy tudom, hogy a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a 10. napi késés után kártérítést fizessen az alkalmazottjának, de nem tudom, hogy a közszolgákra ez vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Vagyis ha a munkáltató – akár az illetmény egésze, akár egy része tekintetében – nem tesz eleget határidőben az illetményfizetési kötelezettségének, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Áthelyezés időpontjának meghatározása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszából: […] ...26. § (1) bek.]. A törvény ki is emeli, hogy az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában [Kjt. 26. § (2) bek.]. Amennyiben az október 12-én kelt háromoldalú megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértés és annakkövetkezményei súlyának mérlegelése alapján – legalább két, de – harminchathelyett – legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelőátalány-kártérítést kell fizetni. Szemben a Ktv. szabályával, azáltalány-kártérítést nem átlagkeresetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.
1
2