20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége
Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
2. cikk / 20 Mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállalói kizárólagos és elháríthatatlan magatartás
Kérdés: A munkavállalónk kézbesítőként dolgozik. A motorkerékpárjával egy olyan helyszínre szállított küldeményt, amely az eső miatt egy sáros, kátyús földúton volt megközelíthető. A motorral megcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Nem egyértelmű, hogy pontosan mi történt, de most kártérítési igénnyel állt elő. Az ilyen helyzet nem minősülhet a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának?
3. cikk / 20 Foglalkozási megbetegedésből eredő kár – a felelős munkaadó meghatározása
Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol – a szakvélemény szerint – ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
4. cikk / 20 Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése
Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
5. cikk / 20 Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei
Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
6. cikk / 20 Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"
Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
7. cikk / 20 Felelősség gázolásos baleset esetén
Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
8. cikk / 20 Munkavállaló autójának defektje
Kérdés: Cégünktől rendszeresen szállítanak el fémhulladékot külső fuvarozók. Egyik alkalommal, miután a szállító jármű kihajtott a cég telephelye előtt futó közútra, a hulladék egy része oda lehullott, és az épp dolgozni igyekvő egyik munkavállalónk autójával áthajtott az egyik fémdarabon. Ennek következtében durrdefektet kapott, és bár ő maga szerencsére nem sérült meg, de az autója több helyen is rongálódott. A munkavállaló most kártérítési igényt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy munkába jövet következett be a kár, és ezért a munkáltató köteles azt megtéríteni. Alapos lehet a követelése?
9. cikk / 20 Munkáltatói ellenőrzési kör határai – a munkavállaló közúti balesetéért fennálló kárfelelősség
Kérdés: A munkavállaló a cég budapesti telephelyéről – a munkáltató utasítására – saját kocsijával Pécsre utazott egy üzleti tárgyalásra. Útközben közúti balesetet szenvedett, amelyért vétkesség nem terheli. Felelősséggel tartozik-e munkáltató a balesettel kapcsolatos kárért, mivel az az ellenőrzési körén kívül következett be, és számára elháríthatatlan volt? Változtat-e a jogi megítélésen, ha a munkavállaló a cég kocsijával megy, amit annak sofőrje vezet, aki ugyancsak vétlen a balesetben?
10. cikk / 20 Munkavállaló szívrohama vezetés közben – a hozzátartozói kárigény
Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk, és néhány héttel ezelőtt az egyik munkavállalónk rosszul lett, miközben az árut szállította. A rosszullét miatt lehajtott az útról, és összetörte a teherautót, valamint ő maga is súlyosan megsérült. Az orvosi szakvélemény alapján kiderült, hogy kisebb szívrohama volt, és emiatt elvesztette az irányítást a jármű felett. A korábbi orvosi alkalmassági vizsgálatok során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a munkavállalónak bármilyen egészségügyi problémája lenne. A munkáltató ilyen esetben felel a munkavállalót a balesettel összefüggésben ért károkért?