Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszából: […] ...Hapedig ez, a kórustagság mellett ellátott további feladat a munkáltatónak alárendelten, annak irányítása és ellenőrzése alatt, utasításai szerint, az általa meghatározott időkeretek között történne, könnyen e tevékenységre is a munkaviszony ismérvei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Utasítással ellentétes magatartás miatti baleset

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel a munkavédelmi oktatáson elhangzottak ellenére önként belekezdett egy munkába, ráadásul rávette a kollégáit is, hogy segítsenek neki. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták az ügyeletes diszpécsertől, hogy várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel. Lehet alapja a követelésének?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. A munkavállalónak kell viszont bizonyítani, hogy a kár a munkaviszonyával okozati összefüggésben érte [Mt. 166. § (1) bek., 167....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Megbízási szerződés a munkaviszony mellett

Kérdés: Fogorvos ügyfelünk 2012. december 18-ától jelenleg is heti 40 órás munkaviszony keretében foglalkoztatja asszisztensnőjét. Az asszisztensnő 2021. március 31-ig a helyi önkormányzattól havi bruttó 75 000 Ft megbízási díjban is részesült ugyanazon munkavégzési helyen, ugyanabban a rendelőben, ugyanazon fogorvos asszisztenseként, egy másik körzet ellátásáért. 2021. április 1-jével az önkormányzattal kötött megbízási szerződés megszűnik, és a fogorvosi kft. kíván változatlan feltételek mellett havi bruttó 75 000 Ft-ért megbízási szerződést kötni. Az asszisztensnő megbízási díjával (75 000 Ft) emelt összeget utal ezt követően a kft.-nek az önkormányzat.
1. Ugyanazon foglalkoztató, ugyanazon magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén a már fennálló munkaviszony mellett létesíthet megbízási szerződést is?
2. Ha létrejöhet a kétféle biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál, akkor ezt újra be kell jelenteni a T1041-es bejelentőlapon a megbízási díj összege miatt, tekintettel arra, hogy meghaladja a minimálbér 30%-át?
3. Amennyiben megköthető a megbízási szerződés a fennálló munkaviszony mellett, mit tartalmazzon a szerződés? Mik azok a lényeges elemek, melyekre feltétlen figyelnünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelkezésre állás – ugyanis éppúgy, ahogyan a munkaviszonyban, a foglalkoztatónak alárendelten, irányítása, ellenőrzése alatt, utasításai szerint, az általa meghatározott időkeretek között, rendszeresen fizetett javadalmazásért, a foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Munkaadói kárigény érvényesítése, ha többen okozták a kárt

Kérdés: A munkáltató a munkavállalók együttes károkozásának megállapítása és egyetemleges kötelezésük érdekében terjesztett elő keresetet. A károkozást a munkavállalók a munkáltatónál folyamatban lévő több projekt kapcsán, számlákkal való visszaélés, illetve beszállítók megvesztegetése révén okozták. Ennek megfelelően valamennyi projekt kapcsán kértük az összes alperesként perbe vont munkavállaló egyetemleges kötelezését. A munkavállalók egyike azonban vitatja a részvételét/közreműködését egyes projektek kapcsán, és ezáltal a károkozói magatartását. Ha ez a munkavállaló valóban nem vett részt az adott projektben, és a kereseti követelés kizárólagosan a munkavállalók egyetemleges kötelezésére vonatkozik, a bíróság a kereseti követelés egészét elutasítja-e a kereseti kötöttség elve alapján az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy az érintett munkavállaló kizárólag az adott projekt kapcsán mentesül a kötelezés alól, míg a projektben részt vevő többi munkavállaló egyetemleges kötelezésére sor kerülhet? Amennyiben az alperesi nyilatkozatok kapcsán lenne olyan projekt, ahol kizárólag egy munkavállaló kártérítési felelőssége állapítható meg, akkor ez az adott projekt kapcsán előterjesztett kereseti kérelem elutasításához vezet az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy a bíróság megállapítja az adott és egyetlen munkavállaló kártérítési felelősségét a kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezés mellett?
Részlet a válaszából: […] ...akár önállóan, külön-külön is perelhetők (BH1996. 540.). A pertársaság téves megjelölése nem jelent feltétlenül visszautasítási okot a kereset vonatkozásában [Pp. 176. § (2) bek.], annak érdemi elbírálása esetén a keresetben foglaltakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Megőrzési felelősség személyszállításban

Kérdés: Limuzinszolgáltatással foglalkozó vállalatot működtetünk. Több esetben előfordult, hogy az autók belső kárpitja megrongálódott egy-egy csoport bulizását követően. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a kárpitozás sérülései miatt, ha a limuzint megőrzési felelősséggel adjuk át?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató, amennyiben a munkavállaló olyan harmadik személyt engedett a gépjárműbe beszállni, aki – munkáltatói szabályzat vagy utasítás rendelkezései szerint – nem lett volna jogosult az utazásra, például az egészségi állapota miatt.(Kéziratzárás: 2020. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A felelősség feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
Részlet a válaszából: […] ...és egészségügyi kockázattal járó országban a munkáltató gazdasági partnerének vacsorameghívását, mert annak esetleges visszautasítása a munkáltatóra nézve hátrányos lett volna (ilyen lehet a megrendelő megsértése, ami egyértelműen nem szolgálná a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszából: […] ...akár a munkáltatónál, akár máshol a munkavállalását, és hogy a munkavállaló mennyiben képes belátni a foglalkoztatás visszautasításának következményeit. Ennek ismeretében lehet állást foglalni arról, hogy a munkavállaló a kárenyhítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...a közszolgálati jogviszony megszüntetésének munkáltatói jogát.A jegyző megtagadhatta volna a polgármester jogszabályba ütköző utasítását [Kttv. 78. § (3) bek. b) pontja], ennek hiányában kérhette volna a polgármestert, utasítását foglalja írásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Elfogultsági kifogás elbírálása

Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
Részlet a válaszából: […] ...nincs helye, de az ügy érdemében hozott határozattal szembeni fellebbezésben lehet támadni [Pp. 18. § (4) bek.]. A kizárás elutasításáról szóló végzés önmagában az ügy érdemében nem dönt, így az ellen felülvizsgálatnak nincs helye (Pp. 270. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
1
2
3