7 talált cikk a kármegosztás , új Mt. kifejezésre

Kérdés: A telephelyünket egy másik vállalkozástól béreljük a benne lévő gyártáshoz használt gépekkel együtt. A megállapodás szerint a bérbeadó köteles a gépek munkavédelmi megfelelőségét biztosítani, és azt folyamatosan ellenőrizni. Az egyik ilyen sarokcsiszoló gép használata során egy munkavállalónk balesetet szenvedett; mint kiderült, már huzamosabb ideje védőburkolat és fogantyú nélkül, az előírtnál nagyobb méretű korong használatával dolgozott. Amikor a korong beszorult, az előírásokban foglaltaktól eltérően, leállítás nélkül, egy rántással próbálta kiszabadítani, ami következtében a korong elvágta a kezét. Most kártérítési igénye van velünk szemben. A gép leállítása esetén a baleset nem történt volna meg; ennek fényében is kérhet kártérítést a munkavállaló?

Kérdés: Sajnos egy általunk rendkívül igazságtalannak ítélt kártérítési ügyben vagyunk érintettek. A rövid történet: egy boltvezető és a helyettese felmondott, és most a tulajdonos a régmúltban rendelt, lejárt szavatosságú termékek fogyasztói árát kívánja rajtunk behajtani. Olyanét, amit egy régebbi boltvezető rendelt, és utóbb nem tudták eladni. Ezt csak mi látjuk igazságtalannak? Tényleg van joga a munkáltatónak a fenti történet alapján kártérítést követelni?

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett; egyedül dolgozott, mikor a baleset során a gumicsizmáját az általa használt magasnyomású mosó átvágta, és a forró víz megégette a lábát. A munkafolyamat során nincs olyan feladat, amely során a magasnyomású mosót a lába felé kellene irányítani, és a munkavédelmi oktatáson is megtanulták a használatát. Ráadásul egy teszt alapján ahhoz, hogy a csizmát át lehessen vágni, néhány centiméterről, több mint 10 másodpercig kell a sugarat ráirányítani. A kérdésem, hogy ilyen esetben valóban kártérítést kell fizetnie a munkáltatónak?