Sport munkaidőn kívül - a munkaadó kárfelelősségének kérdése

Kérdés: Egyik munkavállalónk maradandó egészségkárosodást szenvedett, amikor munkavégzés közben egy emelési folyamatnál jobb karjában fájdalmat érzett; kiderült, hogy mélyizomszakadása lett, és a csuklójának mozgása beszűkült. A munkavállaló korábban szabadidejében rendszeresen űzött küzdősportot, de azt éppen azért hagyta abba, mert jobb csuklója állandóan fájt. Ilyen egészségügyi előzményekkel nem rendelkező munkavállalóinknál ez a munkafolyamat soha nem okozott még semmilyen problémát. Nem tudunk erre hivatkozással mentesülni a felelősség alól?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Boltvezetők munkaideje és felelőssége

Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...boltvezetői munkakör önmagában nem jár eltérő munkaidő- vagy felelősségi szabályokkal. Ez legfeljebb akkor állhat fenn, ha a boltvezető az Mt. értelmében vezető állású munkavállalónak minősül. Ez leginkább "minősített vezetőként" képzelhető el, azaz akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Munkaadói mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

Kérdés: Munkavállalónk közúti balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, mikor egy szabályosan közlekedő, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóval ütközött a céges autóval, munkaidőben. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkavállalónk szabálytalanul közlekedett, és kizárólag ő volt a felelős a balesetért. Ilyen esetben munkáltatóként felelünk-e a munkavállalót ért károkért?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy– a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Ellenőrzési kör – a kolléga által okozott kár megtérítése

Kérdés: Két biztonsági őr között szóváltás történt. Az egyik előkapta a fegyverét, és rálőtt a másikra. Kinek kell a sérült kárát megtéríteni? A munkáltatónak vagy annak a biztonsági őrnek, aki rálőtt a másikra?
Részlet a válaszából: […] ...a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben a szóváltás és a lövés a munkaidőben, munkahelyen, vagy egyébként olyan helyen és időben történt, ahol és amikor a károsult munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Felelősség a munkahelyre – szabadidős tevékenység során – bevitt dolgokért

Kérdés: Többféle módon támogatjuk a munkavállalóink közösségi szerveződését, így a cégvezetés döntése értelmében lehetőség van arra is, hogy különböző rendezvényeket (pl. vallási összejövetel, filmklub stb.) tartsanak a munkavállalók egyes kijelölt helyiségekben, természetesen csak munkaidőn kívül. Az egyik munkavállalónak egy ilyen rendezvényen ellopták a táskáját. Ilyen esetben munkáltatóként felelősek vagyunk az ehhez hasonló károkért?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység és a károsodás között tehát kapcsolatnak kell lennie (MK 29.). A bírói gyakorlat szerint például a munkáltató által munkaidőnek minősülő időben szervezett csapatépítési célú (sport)esemény, amelynek költségeit a munkáltató fedezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkavállalói verekedés és a munkáltatói kárfelelősség

Kérdés: Két munkavállalónk a múlt hónapban összevitatkozott az üzem területén, állítólag magánéleti kérdések miatt. A vitatkozás tettlegességig fajult, végül a biztonsági őrök választották szét őket, és a rendőrséget is kihívtuk. Az egyik munkavállaló komolyabban megsérült, több hétig keresőképtelen volt; most pedig kárigénnyel állt elő, az elmaradt jövedelmét követeli. Komolyan fennállhat a munkáltató felelőssége egy ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Alapvetően, ha a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben, munkaidőben éri kár, akkor az a munkaviszonnyal ok-okozati kapcsolatban áll – ebből következően a munkáltató felelőssége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkabaleset utasítás megszegésével

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
Részlet a válaszából: […] ...166. § (1)-(2) bek.].A baleset a munkáltató ellenőrzési körében, az általa biztosított munkaeszköz használatával, a munkahelyen, munkaidőben következett be, még ha a kifejezett utasítása ellenére is. Ebből következően a munkáltató első kimentési lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtaknak nincs akadálya, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltató megteheti, hogy a heti két pihenőnapot ne szombatra és vasárnapra ossza be, hanem szombat munkanap legyen, és helyette hétköznap legyen egy pihenőnap. A pihenőnapok beosztása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Baleset egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoztam egy gyárban, egy hete sajnos megsérültem árupakolás közben, gipszben van a lábam, nem tudok dolgozni még 4-5 hétig. Szóltam a munkáltatónak, hogy ilyenkor fizetnek-e valamit a gyógyulás idejére, illetve hogy egyezzünk meg valamilyen kártérítési összegben. Ők elzárkóztak, és azt mondták, az egyszerűsített foglalkoztatásban baleset esetén nem jár semmi. Bele kell nyugodnom ebbe a válaszba?
Részlet a válaszából: […] ...következett be, a munkáltató felelőssége szinte objektív [Mt. 166. § (1) bek.]. Ha a jelen esetben a baleset a munkahelyen, munkaidőben, a munkakörbe tartozó feladatok ellátása során történt, és abban a munkavállalót munkavédelmi szabályszegés nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Tanulmányokra kötelezés és vizsgakötelezettség elmulasztása

Kérdés: Az új Mt. ugyan nem tartalmazza kimondottan, de egyes rendelkezéseiből levezethető, hogy a munkáltató továbbra is kötelezheti a munkavállalót meghatározott tanfolyam elvégzésére, a vizsgák letételére, azaz a képzettség megszerzésére. A tanfolyam díját társaságunk fizeti, a tanfolyam látogatásával, a jegyzetekkel, egyebekkel kapcsolatban felmerült költségeket is megtérítjük a munkavállaló részére, a vizsgákhoz pedig tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítunk. Mit tehet a munkáltató akkor, ha a munkavállaló a képzésen ugyan szorgalmasan részt vesz, de a meghatározott időpontig nem tudja a képzettség megszerzéséhez szükséges vizsgákat letenni? A költségek visszakövetelésén túl lehetséges-e a munkaviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani [Mt. 51. § (1) bek.]. A munkavégzéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
2