Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
Részlet a válaszából: […] ...fel az adott körülmény, minden eltérést rögzíteni kell. Ugyanakkor, mivel a munkaidő-beosztást elegendő 168 órával előbb közölni, e határidő betartásával a munkáltató magát a tervadatokat (a beosztást) módosíthatja, ez tehát nem minősül a beosztástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bek.]. A veszélyhelyzet okán, 2020. július 1-jéig ezt a szabályt azzal az eltéréssel kellett alkalmazni, hogy a 96 órás közlési határidőtől el lehetett tekinteni. Vagyis bármikor lehetett módosítani a közölt – vagy közöltnek minősült –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] ...számított 15 napos szubjektív, és egyúttal a kötelezettségszegéstől számított, általánosságban egyéves objektív határidőn belül tette meg [Mt. 78. § (2) bek.]. Ezen túlmenően az azonnali hatályú felmondás indoka csak akkor lehetett jogszerű, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkaidő-beosztás mint jelenléti ív

Kérdés: Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?
Részlet a válaszából: […] ...az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Az idézett két szabály alapján a kérdés szerinti eljárás jogszerű. A munkáltató határidőben közli a munkaidő-beosztást (sőt, nemcsak egy hétre, hanem egy egész hónapra vonatkozóan), amit egyben a rendes és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet a válaszából: […] ...kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított három év eltelt. A hároméves határidő kezdőnapja az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, vagy jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.