Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] ...kiadni. Vagyis azt a jogosult átviszi az új jogviszonyába. Ez nemcsak a 2023. évi szabadságra vonatkozik, hanem minden, a hároméves elévülési időn belüli, még ki nem adott szabadságra (ha előfordulna ilyen).Ami a gyermek gondozása, ápolása miatt tartósan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés

Kérdés:

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?

Részlet a válaszából: […] ...A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot e határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy a közös megegyezés megkötésétől számított hat hónap elteltével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség

Kérdés:

Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Részlet a válaszából: […] ...azonban csak a tévedés felismerésétől számított harmincnapos szubjektív határidő alatt támadhatja meg. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga már nem gyakorolható [Mt. 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Béren kívüli juttatások egységessége

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő), hanem azt az általános szabályok szerint, hároméves elévülési időn belül érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.].(Kéziratzárás: 2022. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Cafeteria-túlfizetés visszakövetelése

Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő), hanem az arra vonatkozó igényét a munkáltató az általános szabályok szerint, a hároméves elévülési időn belül érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.].(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Azonnali hatályú felmondás – a szubjektív jogvesztő határidő

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy munkavállalónk házastársa konkurens cégének termékeit ajánlgatja az ügyfeleinknek, ezekről folyamatosan, minden héten kapunk visszajelzést. Ez sem etikai, sem üzleti szempontból nem elfogadható, ráadásul cégünk jó hírneve is sérül. Számos ügyféltől rendelkezünk bizonyítékkal erre vonatkozóan. Agond csupán az, hogy az azonnali hatályú felmondáshoz szükséges tizenöt napos határidőből kicsúsztunk megítélésünk szerint, mivel mindezt régebb óta tudjuk. Mit tehetnénk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A bírói gyakorlat szerint a tudomásszerzéstől számított ún. szubjektív határidő jogvesztő [BH1994....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...igények három év alatt évülnek el [Küt. 92. § (1) bek.] – a szabadság megváltásával kapcsolatos köztisztviselői igény elévülése a közszolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik [Kttv. 64. § (12) bek.]. Tehát addig, amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkavállalói lopás – a lehetséges következmények

Kérdés: Munkavállalónkról kamerafelvétel készült, amint az árukészletből eltulajdonít több dolgot. Közös megegyezéssel kívántuk megszüntetni a munkaviszonyát, de a munkavállaló azzal állt elő, hogy ha így teszünk, a munkaügyi hatóságnál bejelentést tesz a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt. Hátrányos jogkövetkezményt sajnos nem tudunk alkalmazni, mert kollektív szerződésünk nincs, a munkaszerződésekben sincs erről szó. Az biztos, hogy a munkavállalónkat a továbbiakban nem kívánjuk alkalmazni. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni, ha pedig bűncselekményről van szó ez utóbbi határidő a büntethetőség elévülési ideje [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Jogukban áll továbbá a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] ...határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja (objektív határidő) [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha a munkavállaló a munkáltató személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...határideje már eltelt. Ez a harmincnapos határidő jelen esetben a tévedés felismerésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónapos objektív határidő elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
1
2
3
6