Előre közölt munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés:

168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?

Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást a munkáltató állapítja meg, ám erről a munkavállalót előzetesen, írásban tájékoztatnia kell [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek azért van jelentősége, mert ha a munkáltató nem az előre közölt beosztás szerint foglalkoztatja a munkavállalót, hanem attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Megállapodás hosszabb beosztás szerinti munkaidőről

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint, a 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Ezek alapján mindenképpen feltétele-e a 24 órás napi munkaidő-beosztásnak, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott portásainkat hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztassuk (pl. 9 órában)? Vagy lehetséges-e, hogy a például 6 órás részmunkaidős portással kötünk megállapodást 24 órás munkaidő-beosztásra? Ez a megállapodás csak a munkaszerződésbe foglalható, vagy külön dokumentum is megfelelő hozzá?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett törvényhely alapján bizonyos esetekben lehetséges, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje akár 24 óra, heti munkaideje pedig akár 72 óra legyen. Ennek feltétele, hogy a felek erről írásban megállapodjanak azzal, hogy a munkavállalót nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Négynapos munkahét bevezetése a közigazgatásban

Kérdés: Hivatalunk szeretné bevezetni a négynapos munkahetet, napi 10 órában dolgoznánk, hétfőtől csütörtökig. A munkavállalóink egy része a Kttv. hatálya alá tartozik, a másik része pedig az Mt. alá. Hogyan tudja a munkáltató ezt elrendelni, illetve egyoldalúan dönthet-e erről. vagy kell a munkavállaló hozzájárulása? Kell emiatt munkaidőkeretet elrendelni, illetve a munkavállalók munkaszerződéseit módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...0 órát dolgoznak. Ehhez a munkavállalók beleegyezése nem szükséges, de az új beosztást előre közölni kell velük, mégpedig a napi beosztás szerinti munkaidő kezdetétől számított legalább 168 órával korábban [Mt. 97. § (4) bek.]. Ez gyakorlatilag azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...volna erre az időre – a bérpótlékot is [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Ebben az esetben a munkáltató valójában nem tesz eleget a beosztás szerinti munkaidőben a foglalkoztatási kötelezettségének. Önmagában ugyanis az, hogy a munkavállaló olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszából: […] ...végez munkát, az rendkívüli munkaidőnek [Mt. 107. § a) pont], amennyiben pedig a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, az állásidőnek [Mt. 146. § (1) bek.] minősül.A Kúria 2018-as döntésében vizsgált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az utolsó munkaidő-beosztás lesz irányadó [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha pedig a munkáltató az így meghatározott, érvényes beosztás szerinti munkaidőtől eltérő időben foglalkoztatja a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] ...10-re, és ezt a fenti határidők letelte után mondja le (pl. a megelőző napon), nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben, ami állásidőt jelent. E napra ezért jár a munkavállalónak az alapbére, és a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet a válaszából: […] ...után a munkáltató további két óra rendkívüli munkaidőre is igénybe veszi. Jól láthatóan az adott napi munkaidő meghaladja a beosztás szerinti munkaidőt két órával, amit a fentiek szerint alapbérrel és az alapbér 50%-ának megfelelő összegű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Rendkívüli munkaidő elrendelése – a közlés időpontja

Kérdés: Túlmunka elrendelése esetén a munkáltatónak mikor kell bejelentenie a munkavállalónak, hogy bent kell maradnia túlórázni?
Részlet a válaszából: […] ...nem tervezhető feladat elvégzésére is igénybe vehető legyen. Ebből eredően az elrendelésének nincs határideje. Így akár közvetlenül a beosztás szerinti munkaidő vége előtt is közölhető a munkavállalóval, hogy még bent kell maradnia rendkívüli munkavégzésre, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkanap-áthelyezés

Kérdés: Ha a munkáltatónál hét közben áram- vagy vízhiány miatt nincs műszak, áthelyezhető-e a munkanap szombatra pótlék nélkül? Hányszor teheti meg ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja: a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
2