Magasabb bér az "expat" tanároknak

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon nyilvántartásba vett és engedéllyel rendelkező nemzetközi iskolánál foglalkoztatottak munkavállalókkal munkaviszonyt létesítenek. Az Mt. 12. §-a kimondja: a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Kölcsönvevői kollektív szerződés hatálya – a végkielégítés összege

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiindulni, hogy a kollektív szerződés hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik az aláíró munkáltatóval munkaviszonyban állnak [Mt. 279. § (3) bek.]. Mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel, hanem a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképzési ágazatban törvény alapján nem illeti meg az ott dolgozó oktatókat, szaktanárokat. A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll [Szkt. 40. § (2) bek.]. Következésképpen ahol az Szkt. nem tartalmaz speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Nyugdíjas pedagógus – besorolás és követelmények

Kérdés: Egy, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó iskolapszichológus jelenleg egy alapítványi fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, Pedagógus I. fokozatban. 2021 szeptemberében igénybe fogja venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját, azonban a jogviszony megszakítása nélkül továbbra is folytatni fogja tevékenységét. Megtarthatja-e a besorolását? Rá, mint nyugdíj mellett pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik-e a 2023-ig teljesítendő kötelező Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjogosult közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló pedagógust (ideértve az iskolapszichológusokat is) az aktív korúakkal azonosan kell besorolni, valamint ugyanúgy kell teljesíteniük az egyes pedagógusfokozatokhoz kapcsolódó követelményeket. Nincs ugyanis olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...alatt eltérjen, és akár alacsonyabb legyen, mint a többi, a munkavállalóval azonos munkakört betöltő, már korábban a munkáltatónál munkaviszonyban álló alkalmazotté. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában a próbaidő minden esetben automatikusan indokolhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Alacsonyabb bér azonos munkakörben – az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszából: […] ...12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszony alapján járó juttatások, így például a munkabér megállapításában és biztosításában közvetlen vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek különösen a munkabér összegére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, ezen belül a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] ...az indokolhatja a munkáltató részéről, hogy a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte előtti eltávozással Ön nem tett eleget a munkaviszonyból származó munkavégzési kötelezettségének. Ha ez az adott esetben bizonyítható, alapja lehet a béremelésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az elvégzett munka azonos azzal, amit az "A" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott is ellát.Az egyenlő bánásmód követelményét munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban is meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek., Kjt. 2. § (3) bek.]. Kiemelendő azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
1
2
3
4