Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] ...az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkáltatói közterheket (tipikusan szociális hozzájárulási adót) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Egyszerűsített foglalkoztatás – adózási előírások

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére meghatározott minta-munkaszerződés alkalmazására van-e lehetőség olyan munkáltatók számára, akik jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezettek, azaz a jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatásra használhatják-e az Efotv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést? Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ában és a 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést. A NAV által az egyszerűsített foglalkoztatásra kiadott információs füzet 6. pontja szerint viszont: "A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme." Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén mit jelent az Mt. 155. §-a (2) bekezdésének mellőzhetősége? Kell-e ilyenkor bármilyen, a NAV által hivatkozott bizonylatot kiállítani, vagy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor szóban kötik meg a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó és a járulék, valamint a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja és összege [465/2017 Korm. rendelet 23. § (1) bek.]. A munkáltató definícióját az Art. határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Részmunkaidő és a CSED alapját képező jövedelem

Kérdés: Gyermekem kétéves lesz, és szeretnék visszamenni a munkahelyemre. A munkáltatóm is jelezte, hogy visszavár, viszont a gyerek miatt részmunkaidőben dolgoznék. Úgy tudom, hogy ehhez nem szükséges a munkáltatóm hozzájárulása. Ha ez így van, és visszatérek részmunkaidőben kevesebb bérért, és esetleg ismét teherbe esem, akkor a csecsemőgondozási díjat a teljes vagy a részmunkaidős bér alapján fogom kapni?
Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj (CSED), korábbi nevén terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) összege az Ebt. által meghatározott naptári napi alaphoz vagy naptári napi jövedelemhez igazodik, a mértéke pedig ezen alapösszeg, vagy ennek hiányában ezen alapjövedelem 70%-a [Ebt. 42. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...részére fizetett díj, juttatás nem haladja meg az adómentes mértéket, a szakmai gyakorlatot szervező kft.-t nem terheli sem szociálishozzájárulási­adó- [Módtv. 454. § (2) bek.], sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség [Eho-tv. 3. § (5) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.