10 talált cikk az alapszabadság , köztisztviselő kifejezésre

Kérdés:

A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított szabadság mértékéről való tájékoztatás elfogadható-e úgy is, ha a munkáltatónál bevezetésre került távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselők személyre szabottan tájékozódhatnak az éves szabadság mértékéről, amely tartalmazza az alap- és pótszabadságokat? A szabadságról szóló tájékoztatás egyoldalú jognyilatkozatnak minősül a Kttv. 14. §-a, vagy tájékoztatásnak a Kttv. 15. §-a alapján?

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?

Kérdés: A köztisztviselőnek a tárgyévet megelőző évről (2020) 9 nap ki nem adott szabadsága van. AKttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Ennek értelmében a köztisztviselő tárgyévi szabadsága: 25 munkanap alapszabadság és 11 munkanap, a besorolása szerinti pótszabadság, valamint az előző évről áthozott 9 munkanap ki nem adott szabadság. A tárgyévben (2021) összesen így 45 munkanap szabadság illeti meg. A köztisztviselő 2021. július 3. napjától nyugdíjra lesz jogosult. A Kttv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő részére, ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jelen esetben a 2021. január 1. és július 2. közötti időszakra, az időarányos szabadság számításnál a tárgyévet megelőző (2020. évről áthozott), de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanapot is arányosítani kell a jogviszony megszűnésekor, vagy az külön kezelendő ebben az esetben?

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és a tavalyi évről nagyon sok szabadságom maradt benn. Biztos, hogy az idén sem fogom tudni kivenni az összes idei és a tavalyról maradt szabadságomat. Sok kollégám is így van ezzel. Így elveszik számunkra a tavalyi évi szabadság. Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatóm kifizesse a tavalyról maradt szabadságomat?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és a szabadság kiadásával kapcsolatban kérdezem: a múlt évről is maradt szabadságom, így nyáron egy hosszabb vakációt tervezek. Azonban még előtte, a nyár elején váltok munkahelyet. Hogyan tudom kivenni a tavalyi évre járó szabadságomat?