Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...Küt. 64. §-a határozza meg a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket. A 64. § (1) bekezdése szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni. A munkáltató szolgálati érdek eseténa) az alapszabadságot az esedékesség évét követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Köztisztviselői szabadság kiadása – ha felhalmozódott 200 munkanap

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés alapján egyértelmű: a munkáltató megsértette a szabadság kiadásának általános szabályát, miszerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni [Kttv. 104. § (1) bek.]. Miután a szabadságra való jogosultság viszont nem évült el, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...[Kttv. 103. § (6) bek.].A munkáltató a Kttv. 104. §-ának (2) bekezdése alapján három esetben adhatja ki a szabadságot az esedékesség évét követően. Január 31-ig van minderre lehetőség a munkáltató szolgálati érdekének fennállása esetén. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Gyermek utáni pótszabadságok kiadása

Kérdés: Hozzánk forduló munkavállalók kérdezik, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot a munkáltató az alap- és életkor szerinti szabadság kiadásával egyező módon adhatja ki, vagy a munkavállalónak lehet-e jogszerű igénye arra, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot akkor vegye igénybe, amikor arra szüksége van, például óvodai, iskolai szünet, gyermekbetegség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló nem veszíti el, annak kiadására a munkáltató a többi szabadsághoz hasonlóan – általános szabályként – az esedékesség évében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadságkiadás a tárgyévet követően

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Ezt a megállapodást mikor kell megkötni? Decemberben köthet ilyet a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Mi erre a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. §-ban foglaltak szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. 2014. január 1-jétől a törvényhely – a 2013. évi CIII. törvény általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

2013. évi szabadságok kiadása 2014-ben

Kérdés: A szabadság kiadása során miként kell eljárni a 2013. évi szabadságoknál? Ha a munkavállalóval kötöttünk egy megállapodást még 2013-ban, hogy az alapszabadságának egyharmadát 2014 végéig kapja meg, akkor ez idén kiadható, vagy a januári törvénymódosítás miatt most új megállapodást kell kötni erre nézve? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalóval a munkaszerződésben eleve úgy állapodtunk meg, hogy az alapszabadságának egyharmada minden évben átvihető a következő évre?
Részlet a válaszából: […] ...– a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a munkavállalónak életkora alapján járó pótszabadságot (Mt. 117. §) az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek.]. E szabadságokra vonatkozóan tehát már évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Szabadság kiadása GYED után

Kérdés: Munkavállalónk 1975-ben született, 2011 októberében szülte harmadik gyermekét. A terhesség kezdetekor kivette egész évi szabadságát, majd táppénzre ment a szülésig. Most jelezte, hogy októberben lejár a GYED, és szeretne visszajönni. Mennyi az összegyűlt szabadsága, illetve azt ki tudjuk-e még a visszajövetele előtt adni neki?
Részlet a válaszából: […] ...pontosabban fogalmazva nemcsak lehetőség, hanem törvényből eredő kötelezettség is. A szabadságot ugyanis általános szabály szerint esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], ugyanakkor, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt – esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...(új Mt. 133. §).A változások harmadik köre a távolléti díj számítását érinti. A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: 25 munkanap alapszabadsággal rendelkező férfi munkavállalónknak május 1-jén gyermeke született. A gyermek után járó 2 nap pótszabadságot hogy kell számolni? Május 1-jétől december 31-ig +2 nap jár neki? Vagy egész évre kell számolni? Ebben az esetben mi van, ha mondjuk december 30-án születik a gyermek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben is, ha már összesennincs hátra két munkanap a tárgyévben. Ezekre az esetekre megoldást jelenthetaz a szabály, amely szerint az esedékesség évében kiadottnak minősül aszabadság, ha még a tárgyév végén kezdődik el, és legfeljebb 5 munkanap erejéigáthúzódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...vagyis a háromnegyedét"nem ő veszi ki", hanem a munkáltató adja ki a számára. Mivel a munkáltatókötelessége a szabadságot annak esedékességének évében kiadni (munkaügyibírsággal is sújthatják ennek figyelmen kívül hagyása esetén),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
2