3765 talált állásfoglalás az adó kifejezésre

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?

Kérdés: Egy közfoglalkoztatott dolgozó, aki készpénzben szokta felvenni a fizetését, az utolsó bért nem tudta átvenni, mert börtönbe került. Meghatalmazással megkaphatja-e, amennyiben a börtönben van lehetősége meghatalmazást írni? Vagy helyezzük letéti számlára a pénzt, amíg nem tudja személyesen felvenni?

Kérdés: Óvodánkban az egyik dajka (NOKS – egyéb köznevelési foglalkoztatott) 2026. május hónapban 5 0188 25 02 azonosító számú Óvodai nevelő szakképesítést szerzett. Intézményünknél dajkaként több mint hét éve dolgozik, és a továbbiakban is ugyanazt a munkakört fogja betölteni. Szakképesítésére (munkaviszonyára, szakmai gyakorlatára) tekintettel besorolható a Pedagógus I. fokozatba, vagy csak Gyakornok lehet? Amennyiben Gyakornok fokozatba kell sorolni, mikor kerülhet át a Pedagógus I. fokozatba?

Kérdés: Egyetemi hallgatót fogadtunk együttműködési megállapodás alapján négy hét szakmai gyakorlatra. Az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontjában már nem szerepel ugyan a legalább hat hetet meghaladó kifejezés, azonban a 85. § (3) bekezdése szerint gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján a legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. Mindezek alapján kell díjazást fizetni a gyakorlatigényes szakon tanuló hallgatónak négy hét esetén?

Kérdés: Intézményünkben (bölcsőde) kisgyermeknevelő munkakörben dolgozik egy munkavállaló, aki eddig középfokú OKJ-s (kisgyermekgondozó, -nevelő) végzettséggel rendelkezett, és 4 éve áll bölcsődei munkaviszonyban (6 év alatti összesített jogviszonnyal). A nevezett munkavállaló 2026. június 29-én óvodapedagógus diplomát/oklevelet szerzett. A diploma megszerzését követően – amennyiben továbbra is a bölcsődében, kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatjuk – kötelező-e a dolgozót átsorolnunk a pedagógus-előmeneteli rendszerbe az óvodapedagógusi végzettsége alapján? A korábban, középfokú végzettséggel megszerzett 4 éves bölcsődei munkaviszony beszámítható-e a pedagógus szakmai gyakorlatba, vagy a munkavállalót kötelezően a pedagógus életpályatörvény szerinti Gyakornok fokozatba kell besorolnunk?

Kérdés: Szociális intézménynél 2026 áprilisában családsegítő munkakörbe kinevezésre került egy közalkalmazott dolgozó, aki jelenleg érettségi végzettséggel rendelkezik. A munkaköre betöltéséhez szükséges végzettség megszerzésére mentesítést kapott, szociális munka alapképzési szakon tanulmányait 2025. évben már megkezdte. A fentiek alapján C kategóriába került besorolásra. A közalkalmazott az egyetem mellett, várhatóan szeptemberben Pedagógiai munkatárs – gyógypedagógiai asszisztens szakképesítést szerez. A gyógypedagógiai képesítés megszerzését követően, változatlan munkakörben maradva magasabb fizetési osztályba kell-e sorolni? Illetményét befolyásolja-e a megszerzett végzettség?

Kérdés: Intézményünk szociális ágazatban (idősek és fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása) működik, humánpolitikai/munkaügyi ügyintézője humánszervező egyetemi végzettséggel és személyügyi szervező főiskolai végzettséggel H fizetési osztályba került besorolásra. Olyan ellenérv került elő a besorolás tekintetében, miszerint a 257/2000. Korm. rendelet szerint nem ágazatspecifikus munkakör, egyetemi-főiskolai végzettséget nem igényel, ezért nem sorolható H fizetési osztályba. Azonban, szerintünk, ezzel ellentmond a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése, miszerint az ellátandó munkakörhöz szükséges legmagasabb iskolai végzettséggel kell a dolgozót besorolni. Mi a helyes besorolás a fenti esetben?

Kérdés: A munkáltatónál felmerült egy gyakorlati kérdés a havibérlet elszámolásával kapcsolatban, ami munkába járáshoz köthető. Az érintett munkavállaló havibérlettel jár dolgozni, és a bérletet minden hónapban automatikusan megvásárolja, akkor is, amikor keresőképtelen beteg, illetve amikor a táppénzre való jogosultság lejárta után még további 1-2 hétig nem jelenik meg munkavégzésre. A konkrét esetben a munkavállaló a táppénz ideje alatt lejárt bérletét azonnal megújította, a megvásárolt bérlet időszakában nem járt munkába, a következő hónapban, a fennmaradó időszakban, viszont már ezzel a bérlettel fog munkába járni. Köteles-e a munkáltató megtéríteni a bérlet árát, ha a munkavállaló a bérlet érvényességi ideje alatt egyáltalán nem jár munkába? Megtagadható-e a bérlet elszámolása, ha az nem a tényleges munkába járást szolgálta? Megteheti-e a munkáltató, hogy csak a tényleges munkába állás napjától kéri a bérlet megvásárlását? Jelen esetben hogyan lehet jogszerűen elszámolni? Ki kell-e fizetni? Ilyen esetekben hogyan kell eljárni, és milyen elszámolási gyakorlat tekinthető jogszerűnek.

Kérdés:

Egy köztisztviselő 2024. szeptember 1-jétől kinevezésre került határozott időre, napi nyolcórás munkaidőben, helyettesítés céljából, egy határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő keresőképtelenség miatti távollétének idejére, 2027. szeptember 31-ig. A távol lévő kolléga nemrég jelezte, hogy 2026. szeptember 1-jétől napi négy órában visszajön dolgozni. A munkáltató ezért szóban felajánlotta a helyettesítőnek, hogy napi négy órában tudja továbbfoglalkoztatni az eredeti határozott időszakban. A munkáltató írásban kérte a helyettesítő kolléga nyilatkozatát, hogy elfogadja, vagy lemondással megszünteti a jogviszonyát. A helyettesítő elfogadta, hogy 2027. szeptember 31. napjáig módosul a kinevezése napi négyórás részmunkaidőre. A helyettesítő kolléga az év elején a kinevezés e módosítása előtt a 361/2025. Korm. rendelet alapján az Otthontámogatás teljes összegét felvette. Ha jogszerűen járt el a munkáltató a kinevezés módosításával, nem a helyettesítő hibájából történt a kinevezés módosítása, vissza kell-e fizetnie az Otthontámogatást? Ha igen, milyen összegben, esetleg kamatokkal terhelve?

Kérdés: Magasabb vezető, intézményvezető kollégánk a Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult az elmondása alapján, abban az esetben, ha a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét is beszámítjuk. Az intézmény alapító okiratában az alábbi közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi hivatkozást találjuk:
5.1 A Szoc-tv. szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátás, továbbá Gyvt. 94. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelező feladat ellátása.
5.2 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt településfejlesztés a társulást létrehozó önkormányzatok közigazgatási területén.
5.3 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt egészségügyi alapellátás keretében az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások.
A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:
Az 5.1. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira a Kjt. szerinti jogviszony.
Az 5.2. és 5.3. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira az Mt. szerinti jogviszony.
Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Ptk. az irányadó. Magasabb vezető kollégánk az Mt. alapján volt foglalkoztatva az 5.2. közfeladatot ellátva gazdasági vezetőként az érintett időszakban. Az intézmény alapító okiratának megvizsgálása alapján kérdésünk: kollégánk Mt.-s jogviszonya a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámít-e a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése alapján?