3334 cikk rendezése:
41. cikk / 3334 Köztisztviselői besorolás – a „passzív jogú táppénz” tartama
Kérdés: 2025-ben új belépő köztisztviselő besorolásánál a 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. közötti időszakra kapott passzív jogú táppénz időtartama figyelembe vehető-e? A tb-igazolvány alapján a passzív jogú táppénz előzménye az volt, hogy a munkáltatónál 2005. és 2006. július 27-ig állt fenn a jogviszony, ezen belül 2005. szeptember 10. és 2006. június 2. közötti időszakban üzemi baleseti táppénzben részesült, majd az egészségbiztosítási pénztártól 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. között passzív jogú táppénzellátásban részesült. 2006. június 6. napján egy nap fizetés nélküli szabadság idejére szünetelt a biztosítása.
42. cikk / 3334 Közalkalmazotti besorolás – a közfoglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Gondozói munkakörbe szeretnénk felvenni közalkalmazottként új munkavállalót, 2016-ban szerezte meg szociális gondozó és ápolói végzettségét. Ezt követően több önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, ezek tartama beszámítható-e a közalkalmazotti besorolásához?
43. cikk / 3334 Közalkalmazotti besorolás – munkaviszonyban, külföldi vendéglátásban
Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.
44. cikk / 3334 Mosdóhasználat munkaidőben
Kérdés: Korlátozható a munkavállalók mosdóhasználata, illetve megszabhatja a munkáltató, hogy csak munkaközi szünetben és annak terhére lehet igénybe venni a mosdókat? A mosdóhasználat ideje levonható a munkaidőből?
45. cikk / 3334 Szabadságkiadás – munkavállalói rendelkezés szerint
Kérdés: A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése első mondata értelmében a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Mi a helyes értelmezése az említett rendelkezésnek? A hét munkanap szabadságot csak az alapszabadságból kell számolni, vagy pedig az alapszabadság és a munkavállalónak járó pótszabadság együtteséből, tekintettel arra, hogy a törvény szabadságot említ, és nem pedig alapszabadságot, illetve pótszabadságot? Ha a munkavállalónak van az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében gyermek után járó 2 munkanap pótszabadsága, amelyet a 122. § (4a) bekezdése alapján a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, akkor ezen pótszabadság tulajdonképpen növeli azon szabadságnapok számát, amellyel a munkavállaló rendelkezik, így a példa szerinti esetben a munkavállaló 7+2 munkanap szabadságról rendelkezhet?
46. cikk / 3334 Előadóművészek munkaideje
Kérdés: Intézményünk önkormányzati költségvetési intézményként működő színház, a művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Mt. szabályait az Eatv. sajátosságait figyelembe véve kell alkalmazni. A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Eatv. 32. §-a alapján a munkaidőkeret legfeljebb hat hónap lehet, az Mt. 92. §-a szerinti napi munkaidő tartalmának alapulvételével. Az előadó-művészeti munkavégzés sajátos szabályai alapján a tánckari tag és az énekkari tag havi szolgálatszáma legfeljebb 28, évadonként 286 szolgálat lehet.
1. A tánckar és énekkar hathavi munkaidőkeretben van alkalmazva, ebben az esetben a havi szolgálatszámot hogyan kell értelmezni? A havi 28 szolgálatszám túlléphető a következő hónap terhére, vagyis a 6 havi munkaidőkeret esetén havi átlagban van 28 szolgálat? Az Eatv. 38. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
2. A havi 28 szolgálat elérése után rendkívüli munkavégzés elrendelhető-e az Mt. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján? A rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék munkaidőegységeként lehet-e a szolgálatszámmal számolni, vagyis az alapbért a kötelező 28 szolgálatszámmal elosztva megállapítani a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, vagy az alapbért 174 órával osztva kell megállapítani az órabért, ami a pótlékszámítás alapja?
1. A tánckar és énekkar hathavi munkaidőkeretben van alkalmazva, ebben az esetben a havi szolgálatszámot hogyan kell értelmezni? A havi 28 szolgálatszám túlléphető a következő hónap terhére, vagyis a 6 havi munkaidőkeret esetén havi átlagban van 28 szolgálat? Az Eatv. 38. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
2. A havi 28 szolgálat elérése után rendkívüli munkavégzés elrendelhető-e az Mt. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján? A rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék munkaidőegységeként lehet-e a szolgálatszámmal számolni, vagyis az alapbért a kötelező 28 szolgálatszámmal elosztva megállapítani a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, vagy az alapbért 174 órával osztva kell megállapítani az órabért, ami a pótlékszámítás alapja?
47. cikk / 3334 Közigazgatási szakvizsga-kötelezettség – a mentesülés feltétele
Kérdés: A közszolgálati tisztviselő továbbképzésére, alap- és szakvizsgájára vonatkozó szabályokat a Kttv., valamint a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. A köztisztviselő részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által 2018. évben kiállított oklevél (hat féléves képzési idő) alapján a közigazgatási-szervező alapfokozattal és általános igazgatási szakirányon szerzett szakképzettséggel mentesül-e a szakvizsga-kötelezettsége alól?
48. cikk / 3334 Munkaszerződés a cégtulajdonossal
Kérdés: Egy gazdasági társaság ügyvezetője munkaviszonyban áll azzal a társasággal, amelynek egyben a tulajdonosa is. Ezt a jogviszonyt munkaszerződés jogszerűen alapozza meg, vagy elégséges ehhez a társasági határozat? Amennyiben munkaszerződés szükséges, annak aláírása a munkáltató és a munkavállaló által milyen módon történhet?
49. cikk / 3334 Részvétel politikai rendezvényen – a munkaviszony megszüntethetősége
Kérdés:
A munkáltató által megalkotott belső szabályzat munkavállaló általi megsértése szolgálhat alapul a munkáltató részéről történő felmondásra? Ügyfelünk a munkavállalók számára készített etikai szabályzatban – a véleménynyilvánítási szabadság korlátjain belül és annak tiszteletben tartásával – korlátozni kívánja a politikai állásfoglalásokat. Mi történik akkor, ha egy munkavállaló ennek ellenére részt vesz olyan politikai, akár szélsőséges rendezvényen, nyilvánosan és beazonosítható módon (de mindenféle utalás nélkül a cégre), hogy a cég munkavállalójaként teljes mértékben felismerik a kollégák, mondjuk, egy online újság fényképalbumában, és adott esetben félelmet kelt bennük a szélsőséges nézet? Lehet-e ez alapján bármiféle szankcióval, akár elbocsátással is élni a munkáltató részéről – figyelemmel arra, hogy a munkahelyen a kolléga semmilyen jelét nem adja szélsőséges nézeteinek, a munkáját pedig megfelelően végzi?
50. cikk / 3334 Felmentési idő – jogviszony-létesítés és átsorolás
Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?
