Végzettségi előírás a vendéglátásban

Kérdés: Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235" kóddal, gyorséttermi eladóként vannak foglalkoztatva. Tudomásom szerint ehhez a tevékenységhez (5610) egy vállalkozásban elég egy főnek rendelkeznie végzettséggel. A végzettséggel rendelkező nincs ott a nap 24 órájában velük. A munkavállalóknak szükséges-e szakképesítés úgy, hogy az üzemeltetőnek van végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ...[34/2021. ITM rendelet: 1. melléklet 10., 64. és 65. sor]. A nem önálló tevékenység végzése esetében a tevékenységvégzés szakmai felügyeletét az önálló tevékenység végzésére jogosító szakmával, képesítéssel vagy végzettséggel rendelkező személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Mentő-gépkocsivezető munkaideje

Kérdés: Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is fel kellene járni, de az 16-18 óra is lehetne. Régen 15 óra volt a maximális szolgálat a gépkocsivezetőnek, utána helyszíni váltást kérhettünk, illetve saját felelősségre vezethettünk tovább. Most mik a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje a 12 órát akkor haladhatja meg, ha a 12 órát meghaladó munkaidejében kizárólag egészségügyi ügyeletet lát el [Eütev. 12/F. § (1) bek.]. Összegezve, ha Ön nem köt semmilyen megállapodást a munkáltatójával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott közterület-felügyelő beosztása munkaszüneti napra esik, milyen pótlék illeti meg és hány százalékban?
Részlet a válaszából: […] ...jár [Kttv. 98. § (2) bek. b) pont]. Ugyancsak a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár, ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő munkaszüneti napján kerül sor [Kttv. 98. § (3) bek.]. A szabadidőt valamennyi esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ezt meghaladóan azonban a szabadságot megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága

Kérdés:

A munkaszerződések új mintáinak készítése során felmerült ötletként, hogy a bérpótlékok tételes elszámolása helyett átalányt állapítsunk meg. Hogyan kell annak mértékét meghatározni? Van minimális összeg, amelyet ki kell kötni? Mi történik, ha a tételes elszámolás (lényegesen) magasabb összeget adna egy adott időszakban, mint a havi átalány?

Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésbena) bármely bérpótlék helyett,b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. A havi átalány összegszerűségére vonatkozóan nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Helyettesítés készenlét alatt

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is idézett szabály szerint, a készenlét vagy ügyelet tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató eltérhet, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ilyen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meg­haladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama [Mt. 107. §]. Ha például a munkáltató hétfőtől péntekig osztotta be a munkavállaló munkaidejét, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
Részlet a válaszából: […] ...illetve sérelemdíj. A beosztás tehát jogellenes volt, de nincs szó arról, hogy nem a beosztása szerint dolgozott volna a munkavállaló. Ügyelet teljesítése nem merült fel, ezért annak elszámolási szabályait sem lehet alkalmazni.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra

Kérdés:

Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Ha a munkarendbe beleírjuk, hogy a szakmai felügyeletet (ügyeletet) ellátó munkavállaló kötelező pihenőnapja a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő, valamint a szombat–vasárnapért 50% ügyeleti pótlékot számfejtünk csak, akkor az Mt. szerint helyesen járunk-e el? A belső szabályzatok felülírják/felülírhatják az Mt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...az erre a napra be nem osztott munkaidő értelemszerűen más munkanapra kerül majd beosztásra. A rendes munkaidővel le nem fedett idősávokra ügyelet, illetve készenlét elrendelhető, azonban fontos, hogy ezek 4 órát meghaladó tartamban csaka) a társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. értelmében a köztisztviselő illetménye a Kttv. 133. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll [Kttv. 131. § (2) bek.]. A Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
17