Pedagógus és iskolájának érdekellentéte a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó, gyermekgondozási szabadságról visszatérő édesanyák újbóli munkába állását gyakran megtagadja a munkáltató, arra hivatkozva, hogy nem fér bele a költségvetésbe az adott édesanya adott időpontban történő visszavétele, vagy előre kérnek nyilatkozatot dátumszerűen a visszatérési szándékról. A törvény szerint a fizetés nélküli szabadság megszűnik a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy által megjelölt időpontban, de leghamarabb a nyilatkozat megtételétől számított 30. napon. Jól gondoljuk, hogy ez az eljárás abszolút jogellenes?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 94. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – a gyermeke gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a köznevelésben foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Indokolás – a világosság követelménye

Kérdés: Megfelel-e a világosság követelményének a közalkalmazott rendkívüli lemondásának indokolása, amely csak annyit tartalmaz (összefoglalóan), hogy a munkáltató megsértette a közalkalmazott személyhez fűződő jogait, magántitokhoz való jogát?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozik, válaszunk irányadó az Mt. szerinti munkavállalói azonnali hatályú felmondásra is. A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazott akkor szüntetheti meg közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Szolgálati járandóság és közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Szociális területen foglalkoztatható-e az a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személy, aki jelenleg is szolgálati járadékot kap?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Doktoranduszhallgató foglalkoztatása

Kérdés: Az egyetemünkön nappali, illetve levelező tagozaton tanulmányokat folytató doktoranduszokkal szeretnénk munkaszerződést vagy doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést kötni. A szerződéseket elsősorban oktatási tevékenységre, tanársegédi/tudományos segédmunkatársi munkakörben történő foglalkoztatásra, másodsorban adminisztratív feladatok ellátására kötnénk meg. Az Nftv. szerint a doktorandusz által végzett munka ideje – a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartammal együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, továbbá a munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része [Nftv. 44. § (5) bek.]. Amennyiben foglalkoztatni szeretnénk PhD-hallgatót, minden esetben doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni a hallgatóval, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozaton PhD-hallgató egyetemünkön, vagy utóbbi esetében köthető általános munkaszerződés úgy, mint bármely más munkavállalóval? Meghaladhatja-e a munkaidő a heti teljes munkaidő 50%-át? Semmilyen esetben sem, vagy levelezős PhD-hallgató esetében igen, nappali tagozatos hallgató esetében nem? Van-e különbség? Hogyan alakul a díjazás, ha a heti munkaidő 50%-ában végez munkát a doktorandusz? Jól értelmezzük, hogy a hatályos minimálbér 100%-át szükséges kifizetni, ha a heti munkaidő 50%-ában végez csak munkát, vagy a teljes minimálbér munkaidővel arányos részét, vagyis a minimálbér 50%-át? Hogyan járunk el helyesen, ha a korábban egyetemünkön 8 órában adminisztratív területen foglalkoztatott munkavállaló elkezdi doktori tanulmányait egyetemünkön (akár levelezőn, akár nappalin), és ezzel egyidejűleg tanársegédi munkakörbe áthelyezésre kerül? Az óraszámát csökkenteni szükséges, és ezzel egyidejűleg doktoranduszi munkaszerződést kell kötni vele, vagy elég egy munkaszerződés-módosítás, ahol a munkaköre ügyintézőről tanársegédre módosul óraszámának változatlanul hagyása mellett? Azaz van-e jelentősége az események sorrendiségnek? Először munkavállaló, aztán PhD-hallgató, vagy először PhD-hallgató és a hallgatói jogviszonya alatt vállal munkát egyetemünkön oktatási tevékenység ellátására? Lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni a nappali vagy levelező tagozaton tanuló doktoranduszt abban az esetben, ha egy tanulmányi félévben maximum 20 órát tart, vagy ilyen esetben is doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni akár havi 4 óra oktatási tevékenység ellátása esetén is? (Ebben az esetben a megbízási szerződést tartjuk célszerűnek, de nem szeretnénk jogszabályt sérteni.)
Részlet a válaszából: […] ...így az intézmény jellegétől függően munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban (tanársegéd munkakörben) vagy óraadóként megbízási jogviszonyban foglalkoztassa [Nftv. 25. § (3) bek.; 28. § (1) bek. a) pont]. Természetesen mindig meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Mezőőrök munkaidő-beosztása és díjazása

Kérdés: Cégünknél a mezőőröket a számfejtő rendszerben általános munkarend szerint vitték fel, de összevissza járnak dolgozni. Szombat, vasárnap, reggel, este. A 18-tól 6 óráig tartó időszakra bérpótlékot kapnak. A mezőőri szabályzatban viszont az szerepel, hogy megszakítás nélküli rendben kell dolgozniuk, így a vezetőnk szerint nem jár nekik pótlék. Jogszabály szerint mi lehet a munkarendjük, és jár-e nekik bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztásról a munkáltató maga dönthet, azt adott munkakörre a jogszabály nem írja elő kötelezően. A munkáltató maga állapíthatja meg a munkaidő-beosztást, tehát annak ütemezését, hogy a munkavállaló miként teljesítse a munkaszerződése szerinti munkaidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Helyettesítési és kirendelési díj alapja a közegészségügyben

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...e vonatkozásban speciális szabályt nem tartalmaz, álláspontunk szerint alkalmazni kell a bérpótlékok alapjának számítására irányadó rendelkezést az Mt.-ből. Ezek a juttatások ugyan nem kifejezetten illetménypótlékok, de a szabályozás logikája hasonló, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Hazautazás költségtérítése EGT-n kívüli államból

Kérdés: Kötelesek vagyunk kifizetni a repülőjegy árát hazautazási költségtérítésként, ha a munkavállalónak Brazíliában van a lakóhelye? Vagy csak egy részét az utazásnak, ami Európán belül van, mert Budapestről elmegy Madridba repülővel, és utána száll át a brazil járatra. Belső szabályzatunk szerint csak EGT-államban lévő lakóhelyre fizetünk hazautazást.
Részlet a válaszából: […] ...váltották meg, az elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik [39/2010. Korm. rendelet 3. § (2), (3a) bek.].Munkába járásnak minősül a közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Véradás – a kieső munkaidő és a díjazás

Kérdés: A véradáson való részvételért egynapi távolléti díjat fizetünk. Helyesen járunk-e el, ha az adott hónapra kötelező munkanapok számának megfelelő munkavégzés esetén a mellette kifizetett egy nap véradást már nem számítjuk be a munkanapokba, nem növeli a teljesített órák számát, nem fizetünk túlóradíjazást a plusz egy nap miatt? Úgy vesszük, hogy a véradást a pihenőnapján teljesítette, de ennek ellenére távolléti díjat fizetünk rá. Vagy abban az esetben, ha távolléti díjat fizetünk a véradás napjára, akkor már beszámít a teljesített napokba, illetve túlmunkája lesz az adott hónapban a dolgozónak, és túlórapótlékot kell fizetnünk? A véradás napjával teljesíteni lehet az adott hónapra kötelező munkanapok számát?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt a munkáltató köteles beosztani [Mt. 97. § (1) bek.]; a munkavállaló pedig mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – egyebek mellett – a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra [Mt. 55. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a téesznél eltöltött munkaviszony

Kérdés: Szociális intézetünkben (Kjt. hatálya alatt) 2008. 12. 31-ével, áthelyezéssel átvett dolgozónk besorolásakor, a jubileumi jutalom meghatározásánál egy mgtsz-nél töltött idő (1980. 06. 25. – 1992. 02. 24.), 11 év, 8 hó beszámításra került. Módosítható-e a téves adat áthelyezés esetén, mivel jelenleg ez alapján jogosult lenne a 40 éves jubileumi jutalomra? Kifizethető-e vagy utólag felülírható-e a dátum?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. a különböző közalkalmazotti jogosultságokra alapot adó, ún. közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő körébe tartozó időtartamokat az egyes jogosultságoknál eltérően határozza meg. Általában figyelembe veendők azok, a Kjt. 87/A. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Rendkívüli munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Ha egy fagyizóban egyszerűsített foglalkoztatással kerül alkalmazásra egy munkavállaló napi 10 órára, a napi nyolc óra utáni két órára már túlórapótlékot is kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonya csak egy napra jön létre, erre a napra legfeljebb 8 óra rendes munkaidőt lehet beosztani, azaz a napi 8 órát meghaladó munkavégzése szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz [Mt. 107. § a) pont].Fontos ugyanakkor, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
3
4
5
334