Szabadság-nyilvántartás – a munkáltató megőrzési kötelezettségének időtartama
Kérdés
Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. szeptember 1-jén (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5981
[…] munkaügyi nyilvántartást köteles vezetni. A munkaügyi nyilvántartás adattartalma − a kizárólag a köztisztviselők esetében releváns adatok kivételével − megegyezik a köztisztviselő Kttv. 2. melléklete szerinti közszolgálati alapnyilvántartásának adataival.A Kttv. 2. melléklete szerinti közszolgálati alapnyilvántartás VI. pont 1. alpontja kifejezetten előírja a kezelendő adatok között a köztisztviselő munkából való távollétének jogcímét és időtartamát is. Értelemszerűen ez a fentiek alapján az ehhez hasonló adattartalommal rendelkező, közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra irányadó munkaügyi nyilvántartásra is irányadó. A 87/2019. Korm. rendelet 3. melléklet VII. pont 1. alpontja szintén a közszolgálati alapnyilvántartás (munkaügyi nyilvántartás) adatai között említi a közszolgálati tisztviselő munkából való távollétének jogcímét és időtartamát, azon belül pedig kiemeli a szabadság megállapítását, a távollétben töltött napok számának megjelölését jogcímenként. Szintén a 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 4. melléklete kiemeli a közszolgálati alapnyilvántartás adatköre alatt a IV. pont 13. alpontjában a szabadságra vonatkozó adatokat. Így a szabadság mértékét, típusát és a szabadságolási időpontterveket.A Kttv. 184. §-ának (1) bekezdése a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül egyebek mellett a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját is a személyi anyag részeként jelöli meg. A személyi anyagot a köztisztviselők tekintetében általános szabály szerint a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók esetében a Kttv. 258. §-ának (9) bekezdése szerint a munkaügyi nyilvántartásra, valamint az abból történő adatszolgáltatásra a közszolgálati alapnyilvántartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a munkáltató a munkaügyi nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt évig kezeli.Megítélésünk szerint a fentiek alapján kétséges egyfelől, hogy a szabadságra irányadó nyilvántartások egyáltalán a köztisztviselő személyi anyagának részei lennének-e, ugyanis ezek aligha tartoznak bele a személyi anyag elemei között felsorolt közszolgálati alapnyilvántartás adatlapján szereplő adatokba, illetve a Kttv. 184. §-ának (1) bekezdésében kifejezetten megemlített okiratok közé sem sorolhatók. Másfelől, noha a Kttv. 258. §-ának (9) bekezdése azt írja elő, hogy a munkáltató a munkaügyi nyilvántartásban szereplő valamennyi adatot a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt évig kezelni köteles, ez a köztisztviselőkre irányadó fenti […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. szeptember 1-jén (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5981
[…] munkaügyi nyilvántartást köteles vezetni. A munkaügyi nyilvántartás adattartalma − a kizárólag a köztisztviselők esetében releváns adatok kivételével − megegyezik a köztisztviselő Kttv. 2. melléklete szerinti közszolgálati alapnyilvántartásának adataival.A Kttv. 2. melléklete szerinti közszolgálati alapnyilvántartás VI. pont 1. alpontja kifejezetten előírja a kezelendő adatok között a köztisztviselő munkából való távollétének jogcímét és időtartamát is. Értelemszerűen ez a fentiek alapján az ehhez hasonló adattartalommal rendelkező, közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra irányadó munkaügyi nyilvántartásra is irányadó. A 87/2019. Korm. rendelet 3. melléklet VII. pont 1. alpontja szintén a közszolgálati alapnyilvántartás (munkaügyi nyilvántartás) adatai között említi a közszolgálati tisztviselő munkából való távollétének jogcímét és időtartamát, azon belül pedig kiemeli a szabadság megállapítását, a távollétben töltött napok számának megjelölését jogcímenként. Szintén a 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 4. melléklete kiemeli a közszolgálati alapnyilvántartás adatköre alatt a IV. pont 13. alpontjában a szabadságra vonatkozó adatokat. Így a szabadság mértékét, típusát és a szabadságolási időpontterveket.A Kttv. 184. §-ának (1) bekezdése a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül egyebek mellett a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját is a személyi anyag részeként jelöli meg. A személyi anyagot a köztisztviselők tekintetében általános szabály szerint a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók esetében a Kttv. 258. §-ának (9) bekezdése szerint a munkaügyi nyilvántartásra, valamint az abból történő adatszolgáltatásra a közszolgálati alapnyilvántartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a munkáltató a munkaügyi nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt évig kezeli.Megítélésünk szerint a fentiek alapján kétséges egyfelől, hogy a szabadságra irányadó nyilvántartások egyáltalán a köztisztviselő személyi anyagának részei lennének-e, ugyanis ezek aligha tartoznak bele a személyi anyag elemei között felsorolt közszolgálati alapnyilvántartás adatlapján szereplő adatokba, illetve a Kttv. 184. §-ának (1) bekezdésében kifejezetten megemlített okiratok közé sem sorolhatók. Másfelől, noha a Kttv. 258. §-ának (9) bekezdése azt írja elő, hogy a munkáltató a munkaügyi nyilvántartásban szereplő valamennyi adatot a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt évig kezelni köteles, ez a köztisztviselőkre irányadó fenti […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
