Távolléti díj számítása részmunkaidőben és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés
A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. augusztus 11-én (296. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5926
[…] munkavállaló az alapbérén felül kapja, azt a távolléti díjban nem kell figyelembe venni; ha részben vagy egészében az alapbére helyett, azt a távolléti díj meghatározása során az Mt. 150. §-a alapján kell elszámolni az alapbére helyett (nincs alapbérrész).A bérpótlékrészben a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és az ügyeletre, illetve készenlétre járó pótlékot kell csak figyelembe venni [Mt. 151. § (1) bek.]. Ezek közül valószínűleg csak a műszakpótlék/éjszakai pótlék kap szerepet. Ezeket a távolléti díj bérpótlékrészének kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Ebben az esetben a bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Ez a kérdés szerint 231. Ha a munkavállalót 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatottnak tekintjük (ami a kérdésben írtak alapján valószínűleg nem teljesen pontos), az egy napra járó távolléti díja a fentiek szerint kiszámított […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. augusztus 11-én (296. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5926
[…] munkavállaló az alapbérén felül kapja, azt a távolléti díjban nem kell figyelembe venni; ha részben vagy egészében az alapbére helyett, azt a távolléti díj meghatározása során az Mt. 150. §-a alapján kell elszámolni az alapbére helyett (nincs alapbérrész).A bérpótlékrészben a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és az ügyeletre, illetve készenlétre járó pótlékot kell csak figyelembe venni [Mt. 151. § (1) bek.]. Ezek közül valószínűleg csak a műszakpótlék/éjszakai pótlék kap szerepet. Ezeket a távolléti díj bérpótlékrészének kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Ebben az esetben a bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Ez a kérdés szerint 231. Ha a munkavállalót 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatottnak tekintjük (ami a kérdésben írtak alapján valószínűleg nem teljesen pontos), az egy napra járó távolléti díja a fentiek szerint kiszámított […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
