Vezető állású munkavállaló – ami versenytilalmi megállapodásban kiköthető
Kérdés
Vezető állású munkavállaló esetén a versenytilalmi megállapodásban kiköthető-e a munkaerő elcsábításának tilalma is? Amennyiben igen, szükséges-e konkrétan megjelölni azon munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatott munkavállalók elcsábítására a tilalom kiterjed? Az ellenérték egy összegben meghatározható-e a versenytársnál történő elhelyezkedés és az elcsábítás tilalmára együttesen, vagy ez ebben a formában nem kellően határozott és egyértelmű (például a munkavállaló csak az egyik tilalmat sérti meg)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 3-án (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5673
[…] ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)–(2) bek.]. A versenytilalmi megállapodás nem tevőleges magatartást vár el a munkavállalótól, hanem valamely magatartástól való tartózkodást [1/2019. KMK vélemény 1. pont]. Amint a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja összefoglaló jelentésében fogalmaz: az Mt. versenytilalmi megállapodásra irányadó szabálya nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy a felek az erre irányuló megállapodásban milyen kötelezettségeket határozhatnak meg, a gyakorlatban azonban elsődlegesen a piaci versenytársnál való elhelyezkedés, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként való piacra lépés tilalmát kötik ki. Ezen túlmenően korlátozhatja a megállapodás a munkavállalót különösen abban is, hogy a munkatársát – új állás reményében – jogviszonyának megszüntetésére biztassa. Erre figyelemmel a versenytilalmi megállapodásban kiköthető a munkaerő „elcsábításának” tilalma is.Ennek alapján a megállapodásban ki lehet kötni azt az egy vagy több munkakört, amelyre a munkavállalók elcsábítására irányuló tilalom kiterjed, ám ezt nem kötelező […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 3-án (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5673
[…] ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)–(2) bek.]. A versenytilalmi megállapodás nem tevőleges magatartást vár el a munkavállalótól, hanem valamely magatartástól való tartózkodást [1/2019. KMK vélemény 1. pont]. Amint a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja összefoglaló jelentésében fogalmaz: az Mt. versenytilalmi megállapodásra irányadó szabálya nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy a felek az erre irányuló megállapodásban milyen kötelezettségeket határozhatnak meg, a gyakorlatban azonban elsődlegesen a piaci versenytársnál való elhelyezkedés, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként való piacra lépés tilalmát kötik ki. Ezen túlmenően korlátozhatja a megállapodás a munkavállalót különösen abban is, hogy a munkatársát – új állás reményében – jogviszonyának megszüntetésére biztassa. Erre figyelemmel a versenytilalmi megállapodásban kiköthető a munkaerő „elcsábításának” tilalma is.Ennek alapján a megállapodásban ki lehet kötni azt az egy vagy több munkakört, amelyre a munkavállalók elcsábítására irányuló tilalom kiterjed, ám ezt nem kötelező […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
