Pótlékátalány kikötése munkaszerződésben
Kérdés
Pótlékáltalány meghatározása esetén valamennyi pótlékot (pl. műszakpótlék, készenléti pótlék, vasárnapi pótlék) magában foglaló átalánypótlék meghatározható? Vagy pótléktípusonként eltérő átalánypótlékot szükséges megadni? Avagy mindkét opció alkalmazható? Az átalánypótlék köthető-e feltételekhez (pl. vasárnapi pótlék esetében 2 havi munkaidőkeretben legalább 2 vasárnapon történő munkavégzés; készenlét esetében legalább 5 alkalommal vállalt alkalmanként min. 8 óra készenléti időtartam vállalása)? Helyes-e az az értelmezés a műszakpótlék alkalmazása esetében, hogy abban az esetben jár a műszakpótlék, amennyiben a ledolgozott munkanapok 1/3-ában eltérő a munkakezdés időpontja, és megvalósul a feltétel, amennyiben az 1/3 időn belül legalább 1 napon a 4 órás eltérés fennáll? Azaz, példával élve, amennyiben egy munkavállaló 20 munkanapot dolgozik egy hónapban, 7 munkanapon kell megvalósulnia az eltérő munkakezdésnek, és a 7-ből 1 munkanapon – a fennmaradó 13 munkanaphoz képest – legalább 4 óra eltérés kimutatható a munkakezdés időpontjához képest?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. június 4-én (261. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4997
[…] elszámolása mellett kapna. Ebből következik, hogy a munkavállaló egyes hónapokban az átalány keretében több bért kellene kapjon, mint amennyi az adott hónapban a bérpótlék tételes elszámolása mellett járna, míg más hónapokban kevesebbet. Mivel a törvény az átalány feltételhez kötését nem engedi meg kifejezetten, ugyanakkor a szabályozástól való eltérés megengedett, ezért a felek ilyen tartalmú megállapodásánál az általános szabályokat kell alapul venni. Itt szerepet kap az a kógens rendelkezés, amely szerint nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna [Mt. 19. § (1) bek.]; azaz, ha a felek megállapodtak, hogy a bérpótlékokat nem számolják el tételesen, akkor a helyébe lépő átalányra való munkavállalói jogosultság nem tehető feltételtől függővé. A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
