Ügyvezető kártérítési felelőssége


Az egyik – munkaviszonyban álló – ügyvezetőnk egy sajátos ügyletet bonyolított le; állítása szerint megállapodott egy eszközbeszerzésről "A" összegben, majd aláírt egy szerződést, amely szerint a vételár "B" összeg (ez kisebb, mint "A"). Ezt követően a különbözetet felvette a házipénztárból, majd bizonylat nélkül – állítása szerint – kifizette az eladó képviselőjének (azaz nem az eladó cégnek), mondván, hogy eredetileg is így állapodtak meg. A beszerzett eszköz valóban megvan, de a pénz vagy az arra vonatkozó eladói bizonylat nincs. Szeretnénk a hiányt kárként érvényesíteni vele szemben. Megtehetjük ezt?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. május 16-án (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4692

[…] első számú vezetője, azaz itt az ügyvezető, vezető állású munkavállalónak minősül [Mt. 208. § (1) bek.]. Az esetben a munkaviszonyból származó kötelezettség, amely sérülhetett, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme lehet, vagyis hogy egy érvényesíthető, okiratba foglalt jogügylettel és az abban meghatározott vételárral szemben a törvényes út helyett a munkavállaló egy harmadik személynek (az eladó képviselőjének) juttatott vagyoni előnyt a jogügylet teljesítése érdekében (amely magatartása akár büntetőjogi tényállást is megvalósíthat). A Kúria egy ítéletében a vezetői felelősség körében azonban különös feltételeket fogalmazott meg. Az ítélet szerint ilyen esetben első lépésben azt kell vizsgálni, hogy valóban károsodott-e a munkáltató a vezető eljárása folytán, azaz, hogy az eszköz valós értéke "A" volt, vagy "B". Ha ugyanis "A", akkor nincs kár (nincs a munkáltató vagyonában beállt értékcsökkenés), és számviteli kérdés, hogy a kifizetett különbözetről miért nincs […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.