Foglalkoztatás keresőképesség megállapításának hiányában
Kérdés
A munkavállaló üzemibalesetitáppénz-jogosultsági ideje lejárt. Rehabilitációs hatósági véleménnyel rendelkezik, melyben a munkaképesség csökkenésének mértékét megállapították, valamit azt is leírták, hogy rehabilitációja javasolt és szükséges, állapota végleges. A háziorvos a táppénzről az orvosi igazolást kiadta az első év végéig, majd lezárta a keresőképességet az egy év lejárta miatt. A táppénzes lapon nem szerepel, hogy keresőképes, azonban a szakértői vélemény a továbbfoglalkoztatását javasolja. Ilyen esetben kinek a kötelessége a keresőképesség és a munkavégzésre alkalmasság megállapítása (háziorvos, üzemorvos, valamilyen hatóság?) A munkavállaló egészségi állapotában az üzemi baleset miatt további romlás már nem várható, az állapota véglegesnek mondható. Jelenleg azonban sem az üzemorvos, sem a háziorvos a keresőképes szót nem szerepelteti az igazolásokon. Mit tehet a munkavállaló annak érdekében, hogy mielőbb ismét munkába állhasson?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. december 20-án (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4586
[…] § (1) bek. a) pont]. Ha pedig a munkavállaló az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak őt keresőképessé kell nyilvánítania (102/1995. Korm. rendelet 5. §).Amennyiben a munkavállalót keresőképtelen állományba vették, akkor annak időtartama alatt, ha az orvos a keresőképességét közben nem állapította meg, a munkáltatónak őt keresőképtelennek kell tekintenie. Ezt egyedül a munkavállaló jogosult "felülbírálni", azzal, hogy a keresőképtelen állapota ellenére ténylegesen bemegy dolgozni, arról a munkáltatót nem tájékoztatja, azaz attól függetlenül teljesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét (EBH2002. 785).A foglalkozás-egészségügyi orvos (üzemorvos) a munkavállaló konkrét munkakör betöltésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságát tudja megállapítani [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont]; hosszú keresőképtelenséget követően soron kívüli alkalmassági vizsgálat elvégeztetése kötelező is [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont]. Ugyanakkor, a bírói gyakorlat szerint (pl. BH2021.343) […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. december 20-án (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4586
[…] § (1) bek. a) pont]. Ha pedig a munkavállaló az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak őt keresőképessé kell nyilvánítania (102/1995. Korm. rendelet 5. §).Amennyiben a munkavállalót keresőképtelen állományba vették, akkor annak időtartama alatt, ha az orvos a keresőképességét közben nem állapította meg, a munkáltatónak őt keresőképtelennek kell tekintenie. Ezt egyedül a munkavállaló jogosult "felülbírálni", azzal, hogy a keresőképtelen állapota ellenére ténylegesen bemegy dolgozni, arról a munkáltatót nem tájékoztatja, azaz attól függetlenül teljesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét (EBH2002. 785).A foglalkozás-egészségügyi orvos (üzemorvos) a munkavállaló konkrét munkakör betöltésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságát tudja megállapítani [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont]; hosszú keresőképtelenséget követően soron kívüli alkalmassági vizsgálat elvégeztetése kötelező is [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont]. Ugyanakkor, a bírói gyakorlat szerint (pl. BH2021.343) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
