Szabadság kiadása – az egybefüggő 14 nap


Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. január 18-án (223. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4330

[…] munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell [Mt. 122. § (1), (3)–(4) bek.].A munkáltatót csak annyiban köti a munkavállaló szabadság kiadására irányuló kérése, hogy – teljes naptári évben – 7 munkanap szabadságot a munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legfeljebb két részletben [Mt. 122. § (2) bek.]. Ha tehát a felek között nem született megállapodás arra nézve, hogy nem lesz kiadva egybefüggő 14 nap szabadság, a munkáltató nem is köteles ennek megfelelően eljárni – azaz, ha egybefüggően két hét szabadságra akarja küldeni a munkavállalót, azt megteheti, sőt az Mt. szerinti megállapodás […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.