Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. augusztus 31-én (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4233

[…] megkülönböztetés jogszerű indokát.Ezt támasztja alá az Ebktv. is, melynek 8. §-a alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt – például egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője – miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport. Megítélésünk szerint az idézett "egyéb helyzet" kategóriájába sorolható az a körülmény, hogy mely országból jelentkeznek egy állásra. A külföldről érkezett tanárok munkaviszonya az Mt. általános szabálya szerint a magyar munkajog hatálya alá tartozik – figyelemmel arra, hogy az Mt.-t kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. A díjazásban való különbségtétel pedig önmagában nem alapulhat azon, hogy honnan, mely országból pályáznak. Ennek szerepe akkor lehet, ha mindez a nyelvtudás szintjét is befolyásolja.Az Ebktv. 21. §-a kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a munkához való hozzájutásban, nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben, illetve a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen az Mt. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában.Abban az esetben, ha a fentebb írtaktól eltérően a felek a munkaszerződésre – a Róma I. Rendelet 8. cikkében biztosított jogválasztási lehetőség alapján – a külföldi jogot (valamely uniós állam jogát) kötnék ki, szintén alkalmazandók a fentiek. A Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdése ugyanis előírja, hogy a jogválasztás nem eredményezheti […]