Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. január 19-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4064

[…] nyilatkozatát írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási (illetve lemondási) időt még jogviszonyban tölti. Ez utóbbi a közalkalmazotti jogviszonyban két hónap, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban pedig 30 nap (Mt. 69. §, Kjt. 28. §). A felmondás/lemondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy az alkalmazott a felmondási/lemondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja venni a nyugellátást.A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ez egyaránt lehetséges a közalkalmazotti és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban is [Mt. 64. § (1) bek. a) pont, Kjt. 25. § (2) bek a) pont]. A közös megegyezés előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy az alkalmazottat megillető járandóságok is közös megegyezéssel határozhatóak meg, mégpedig a törvényben a munkáltatói felmentés, felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. Közös megegyezéssel a jogviszony megszűnése pontosan hozzáigazítható a korhatárbetöltés napjához, így a megszűnés másnapján már ellátást kaphat az alkalmazott.Fontos, hogy önmagában a közelgő nyugdíjazás nem lehet ok arra, hogy a munkáltató egyoldalúan (felmondással, illetve felmentéssel) szüntesse meg a jogviszonyt, hiszen ez diszkriminatív lenne (Mt. 12. §). Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel, lásd Mt. 294. § (1) bek. g) pont], a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását, illetve a közalkalmazott esetén önmagában a nyugdíjasnak minősülés a felmentés indoka lehet [Mt. 66. § (9) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. Ebben az esetben […]