Nyugdíjazás és a pálya folytatása
Kérdés
Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. szeptember 15-én (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3976
[…] a Tny. 97. §-ának (5) bekezdése értelmében a nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Ebből következően az érintettek kötelesek 15 napon belül bejelenteni, ha például az öregségi nyugdíj folyósítását követően újra közalkalmazotti jogviszonyt létesítenek. Ha elmulasztják a bejelentést, és a nyugellátást jogalap nélkül vették fel, kötelesek azt visszafizetni [Tny. 84. § (1) bek.]. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett továbbra is nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a kollégák kérelmére akkor folyósítható újból, ha igazolják közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését.Ha az érintett közalkalmazottak számára 2020. október 1. napján állapítják meg az öregségi nyugdíjat, majd ezt követően tovább dolgoznak közalkalmazotti jogviszonyban, és erre tekintettel az öregségi nyugdíjuk folyósításának szüneteltetésére kerül sor, akkor az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során – amennyiben 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk – a jelenleg hatályos szabályok alapján figyelemmel kell lenni a Tny. 83/A. §-ának (3) bekezdésére. E rendelkezés értelmében az öregségi nyugdíj szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. Mivel az öregségi nyugdíj mellett munkavégzéssel szerzett jövedelem után 2020. július 1-jétől nem kell fizetni társadalombiztosítási járulékot, az ezen alapuló nyugdíjnövelési jogosultság is megszűnt (ezzel párhuzamosan a Tny. ezt szabályozó 22/A. §-a hatályon kívül helyezésre került).Az 1. kérdésre akként válaszolhatunk, hogy amennyiben a felmentésre sor kerül, és annak közlése október 1-jét megelőzően megtörténik, ezt az időpontot megelőzően meg kell, hogy kezdődjék a felmentési idő. Ha ugyanis a közalkalmazott annak ellenére, hogy nem kellene megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapításához, mégis úgy dönt, hogy a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésében szabályozott lehetőséggel él, és kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, Önöknek – mint munkáltatónak – nincs mérlegelési lehetőségük: felmentéssel meg kell szüntetniük a jogviszonyt. A közalkalmazott a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján akkor kérelmezheti a felmentését, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti. Így a közalkalmazott már jóval október 1-je előtt is kérheti a felmentést, így lehetőség van arra, hogy a felmentési idő pontosan október 1-jéig teljen el. Azt, hogy az érintett közalkalmazott valóban teljesíti-e a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági feltételt, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia. Értelemszerűen ebben az esetben a Kjt. 33. §-a szerint számított felmentési idő elteltével szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony.A 2. kérdésre a válasz: csak abban az esetben jár felmentési idő, ha a közalkalmazotti jogviszonyok felmentés alapján szűnnek meg. Ha ugyanis most úgy döntenek, hogy megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyt, majd ezt követően újra ebben a jogviszonyban foglalkoztatják az érintetteket ("visszafoglalkoztatják"), utóbb ezt a jogviszonyt is meg lehet szüntetni felmentéssel. A Kjt.-ben rögzített valamennyi indok alapján felmenthető a közalkalmazott, ha annak feltételei fennállnak (pl. arra hivatkozva is, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül; azt számára jogerősen megállapították) [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont, Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont és (2) bek.]. Ha azonban közös megegyezéssel szüntetik meg a jogviszonyt, vagy ha az új közalkalmazotti jogviszonyt határozott időre létesítik [Kjt. 21. § (2) bek.], és az a határozott idő lejártával szűnik meg, értelemszerűen nem lehet felmentési időről beszélni.Az 5. kérdésre a válasz – a jelenleg hatályos jogszabályok alapján – alapvetően nemleges. Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis nevelő-oktató munka – többek között az óvodai nevelés – csak pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Kivételek ez alól az óraadók és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak. Ezen túlmenően az Nkt. ugyanitt kimondja azt is, hogy pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Mivel nem óraadói státuszról van szó, a polgári jogi jogviszony (pl. megbízási jogviszony) létesítése nem jöhet szóba. Munkaviszonyban álló munkavállalót a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény – mint amilyen az Önök óvodája is – nem foglalkoztathat, így az óvodapedagógusi munkakörre csak a közalkalmazotti jogviszony létesítése […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. szeptember 15-én (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3976
[…] a Tny. 97. §-ának (5) bekezdése értelmében a nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Ebből következően az érintettek kötelesek 15 napon belül bejelenteni, ha például az öregségi nyugdíj folyósítását követően újra közalkalmazotti jogviszonyt létesítenek. Ha elmulasztják a bejelentést, és a nyugellátást jogalap nélkül vették fel, kötelesek azt visszafizetni [Tny. 84. § (1) bek.]. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett továbbra is nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a kollégák kérelmére akkor folyósítható újból, ha igazolják közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését.Ha az érintett közalkalmazottak számára 2020. október 1. napján állapítják meg az öregségi nyugdíjat, majd ezt követően tovább dolgoznak közalkalmazotti jogviszonyban, és erre tekintettel az öregségi nyugdíjuk folyósításának szüneteltetésére kerül sor, akkor az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során – amennyiben 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk – a jelenleg hatályos szabályok alapján figyelemmel kell lenni a Tny. 83/A. §-ának (3) bekezdésére. E rendelkezés értelmében az öregségi nyugdíj szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. Mivel az öregségi nyugdíj mellett munkavégzéssel szerzett jövedelem után 2020. július 1-jétől nem kell fizetni társadalombiztosítási járulékot, az ezen alapuló nyugdíjnövelési jogosultság is megszűnt (ezzel párhuzamosan a Tny. ezt szabályozó 22/A. §-a hatályon kívül helyezésre került).Az 1. kérdésre akként válaszolhatunk, hogy amennyiben a felmentésre sor kerül, és annak közlése október 1-jét megelőzően megtörténik, ezt az időpontot megelőzően meg kell, hogy kezdődjék a felmentési idő. Ha ugyanis a közalkalmazott annak ellenére, hogy nem kellene megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapításához, mégis úgy dönt, hogy a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésében szabályozott lehetőséggel él, és kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, Önöknek – mint munkáltatónak – nincs mérlegelési lehetőségük: felmentéssel meg kell szüntetniük a jogviszonyt. A közalkalmazott a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján akkor kérelmezheti a felmentését, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti. Így a közalkalmazott már jóval október 1-je előtt is kérheti a felmentést, így lehetőség van arra, hogy a felmentési idő pontosan október 1-jéig teljen el. Azt, hogy az érintett közalkalmazott valóban teljesíti-e a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági feltételt, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia. Értelemszerűen ebben az esetben a Kjt. 33. §-a szerint számított felmentési idő elteltével szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony.A 2. kérdésre a válasz: csak abban az esetben jár felmentési idő, ha a közalkalmazotti jogviszonyok felmentés alapján szűnnek meg. Ha ugyanis most úgy döntenek, hogy megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyt, majd ezt követően újra ebben a jogviszonyban foglalkoztatják az érintetteket ("visszafoglalkoztatják"), utóbb ezt a jogviszonyt is meg lehet szüntetni felmentéssel. A Kjt.-ben rögzített valamennyi indok alapján felmenthető a közalkalmazott, ha annak feltételei fennállnak (pl. arra hivatkozva is, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül; azt számára jogerősen megállapították) [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont, Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont és (2) bek.]. Ha azonban közös megegyezéssel szüntetik meg a jogviszonyt, vagy ha az új közalkalmazotti jogviszonyt határozott időre létesítik [Kjt. 21. § (2) bek.], és az a határozott idő lejártával szűnik meg, értelemszerűen nem lehet felmentési időről beszélni.Az 5. kérdésre a válasz – a jelenleg hatályos jogszabályok alapján – alapvetően nemleges. Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis nevelő-oktató munka – többek között az óvodai nevelés – csak pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Kivételek ez alól az óraadók és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak. Ezen túlmenően az Nkt. ugyanitt kimondja azt is, hogy pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Mivel nem óraadói státuszról van szó, a polgári jogi jogviszony (pl. megbízási jogviszony) létesítése nem jöhet szóba. Munkaviszonyban álló munkavállalót a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény – mint amilyen az Önök óvodája is – nem foglalkoztathat, így az óvodapedagógusi munkakörre csak a közalkalmazotti jogviszony létesítése […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
