Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva
Kérdés
2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. szeptember 23-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3700
[…] jelentősége, mert a felmentés óta eltelt idő minden bizonnyal hónapokban, illetve akár években is mérhető. Ennek egyfelől a perújítás benyújtásának határideje szempontjából van jelentősége, hiszen a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, mely határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével – egyetlen, itt most nem ismertetendő és nem releváns esetet kivéve – perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet [Pp. 395. § (1) és (3) bek.].Amint arra fentebb utaltunk, a perújításnak akkor van helye, ha az egyebek mellett olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, és annak elbírálása esetén a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ez egyben azt is jelenti, hogy a perújítás alapjául szolgáló tény csak olyan lehet, amely nem utóbb következik be, hanem már eleve a perújítással érintett ítélet meghozatalakor is fennállt, hiszen csak ekkor eredményezhetett volna a félre nézve kedvezőbb határozatot. A kérdés szerint azonban a létszámbővítés csak a per jogerős befejezését követően történt meg, tehát ezen oknál fogva nem lehet a perújítás alapja.Másfelől fontos rámutatni: az ítélkezési gyakorlatban van példa rá, hogy amennyiben az elrendelt és végrehajtott jogviszony-megszüntetés utóbb elhibázott döntésnek bizonyul, ez még önmagában nem teszi a jogviszony felmentéssel történő megszüntetését jogellenessé. A BH 1995. 609. számú határozat értelmében – mely átszervezéssel indokolt felmondás kapcsán született, de megítélésünk szerint az a létszámcsökkentésre alapított felmentésre is irányadó –, a perben közömbös, hogy az átszervezést követően a munkavállaló feladatát átvevő személyében változás történt, ezért az a körülmény, hogy utóbb – az adott esetben a felmondást követően több hónap elteltével – a szerződő féllel felmerült problémák miatt az átszervezés nem bizonyult helytálló döntésnek, az átszervezésre […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. szeptember 23-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3700
[…] jelentősége, mert a felmentés óta eltelt idő minden bizonnyal hónapokban, illetve akár években is mérhető. Ennek egyfelől a perújítás benyújtásának határideje szempontjából van jelentősége, hiszen a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, mely határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével – egyetlen, itt most nem ismertetendő és nem releváns esetet kivéve – perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet [Pp. 395. § (1) és (3) bek.].Amint arra fentebb utaltunk, a perújításnak akkor van helye, ha az egyebek mellett olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, és annak elbírálása esetén a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ez egyben azt is jelenti, hogy a perújítás alapjául szolgáló tény csak olyan lehet, amely nem utóbb következik be, hanem már eleve a perújítással érintett ítélet meghozatalakor is fennállt, hiszen csak ekkor eredményezhetett volna a félre nézve kedvezőbb határozatot. A kérdés szerint azonban a létszámbővítés csak a per jogerős befejezését követően történt meg, tehát ezen oknál fogva nem lehet a perújítás alapja.Másfelől fontos rámutatni: az ítélkezési gyakorlatban van példa rá, hogy amennyiben az elrendelt és végrehajtott jogviszony-megszüntetés utóbb elhibázott döntésnek bizonyul, ez még önmagában nem teszi a jogviszony felmentéssel történő megszüntetését jogellenessé. A BH 1995. 609. számú határozat értelmében – mely átszervezéssel indokolt felmondás kapcsán született, de megítélésünk szerint az a létszámcsökkentésre alapított felmentésre is irányadó –, a perben közömbös, hogy az átszervezést követően a munkavállaló feladatát átvevő személyében változás történt, ezért az a körülmény, hogy utóbb – az adott esetben a felmondást követően több hónap elteltével – a szerződő féllel felmerült problémák miatt az átszervezés nem bizonyult helytálló döntésnek, az átszervezésre […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
