Kártérítés számítási módja


A munkahelyemen az egyik kollégám kölcsönkérte a telefonomat, mivel az övé elromlott, és nem tudott hazaszólni a feleségének, a céges telefonokon pedig tilos a magáncélú beszélgetés. Amikor vissza akarta adni, szerencsétlenül fogtuk, és elejtettük, aminek következtében összetört. A szervizben azt mondták, hogy hatvanezer forintot ért, és negyvenezer forint értékben lehetne eladni törötten. A munkáltató azt mondta, hogy nem kell fizetnie, mivel az eset eleve felerészt az én hibám, ezért harmincezer forintot amúgy is nekem kell viselnem a kárból. Ez valóban így van?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. október 16-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3087

[…] körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.A munkavállalót ért kár a dologban bekövetkezett kár, amelynek kiszámítása során le kell vonni azt az összeget, amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott – ez ugyanis valójában nem kár, mivel máshonnan megtérül [Mt. 172. § (1) bek. c) pont]. Ez jelen esetben 40 000 Ft, azaz a munkavállalót ért tényleges kár 20 000 Ft.Valóban nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott [Mt. 167. § (2) bek.]; a kár megosztására azonban […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.