Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása
Kérdés
Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 4-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3048
[…] alatt is, a közfoglalkoztatottnak a törvény biztosít lehetőséget arra, hogy jogviszonyát ilyen módon szüntesse meg. A Kftv. nem zárja ki sem a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra, sem a munkajogi igény bíróság előtti érvényesítésére vonatkozó Mt.-beli szabályokat. Így a foglalkoztató is tehet ellenlépéseket: valótlan indokolás esetén a jogviszony megszüntetése jogellenessége megállapításáért pert indíthat a közfoglalkoztatott ellen. Más kérdés, hogy a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit taglaló Mt. 84. §-a a kizárt szabályok között található, ezért még ha a bíróság meg is állapítaná a jogellenességet, a foglalkoztató nem kérheti, hogy kötelezze a közfoglalkoztatottat a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb 3 hónapra járó távolléti díjának megfelelő összeg és az ezt meghaladó kára, összesen legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.Ugyanakkor a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó, az Mt. 179-191. §-aiban található általános szabályok alkalmazását a Kftv. nem zárja ki. Tehát alkalmazandó az a szabály is, miszerint a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a foglalkoztatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a közfoglalkoztatott 4 havi távolléti díjának összegét, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén pedig a teljes kárt meg kell téríteni [Mt. 179. § (1)–(3) bek.]. Tekintve viszont, hogy a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, a közfoglalkoztatási bérből kell kiindulni. Önöknek kellene így egy esetleges munkaügyi perben bizonyítani, hogy a közfoglalkoztatott jogellenes azonnali hatályú felmondása forintban megállapíthatóan […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 4-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3048
[…] alatt is, a közfoglalkoztatottnak a törvény biztosít lehetőséget arra, hogy jogviszonyát ilyen módon szüntesse meg. A Kftv. nem zárja ki sem a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra, sem a munkajogi igény bíróság előtti érvényesítésére vonatkozó Mt.-beli szabályokat. Így a foglalkoztató is tehet ellenlépéseket: valótlan indokolás esetén a jogviszony megszüntetése jogellenessége megállapításáért pert indíthat a közfoglalkoztatott ellen. Más kérdés, hogy a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit taglaló Mt. 84. §-a a kizárt szabályok között található, ezért még ha a bíróság meg is állapítaná a jogellenességet, a foglalkoztató nem kérheti, hogy kötelezze a közfoglalkoztatottat a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb 3 hónapra járó távolléti díjának megfelelő összeg és az ezt meghaladó kára, összesen legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.Ugyanakkor a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó, az Mt. 179-191. §-aiban található általános szabályok alkalmazását a Kftv. nem zárja ki. Tehát alkalmazandó az a szabály is, miszerint a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a foglalkoztatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a közfoglalkoztatott 4 havi távolléti díjának összegét, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén pedig a teljes kárt meg kell téríteni [Mt. 179. § (1)–(3) bek.]. Tekintve viszont, hogy a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, a közfoglalkoztatási bérből kell kiindulni. Önöknek kellene így egy esetleges munkaügyi perben bizonyítani, hogy a közfoglalkoztatott jogellenes azonnali hatályú felmondása forintban megállapíthatóan […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
