Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek


Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. június 19-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2990

[…] felé [Mvt. 64. § (5) bek., 5/1993. MüM rendelet 7. § (1) bek.] A munkáltató a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, a kivizsgálás eredményét az ún. munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni [Mvt. 64. (1) bek., 5/1993. MüM rendelet 5. § (1) bek., 4/a. melléklet], melyet köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig – mely határidő súlyos munkabaleset esetén 30 nappal meghosszabbítható – megküldeni többek között a sérültnek, a munkavédelmi hatóságnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának [5/1993. MüM rendelet 9. § (1) bek. a)-b) és d) pont]. A kivizsgálás megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – a tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza [5/1993. MüM rendelet 6. § (1) bek.].Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni [5/1993. MüM rendelet 7. § (3) bek.]. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is tájékoztatni kell, súlyos munkabaleset esetén a szolgálat orvosának is részt kell vennie a kivizsgálásban [Mvt. 64. (4) bek.]. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére [Mvt. 65. § (1) bek.].Ha Ön a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, lehetősége van arra, hogy az Mvt. 1. melléklete szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz forduljon. A bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le [Mvt. 68. § (1) bek.], és köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet – a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve – maga is kivizsgálni a balesetet [Mvt. 84. § (2) bek.]. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza [Mvt. 82/D. § (1) bek. b) pont]. A munkavédelmi hatóság arra is jogosult, hogy a balesetet munkabalesetnek minősítse, és elrendelje a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását, amennyiben ezeket elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetve ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek [Mvt. 84. § (1) bek. i) pont].Ezen túlmenően a munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát, ha ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell [Mvt. 23. § (2) bek. a) pont], valamint az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset esetén köteles elvégezni a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását [Mvt. 54. § (3) bek. c) pont].Önt a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset esetén – feltéve hogy ennek jogosultsági feltételei fennállnak – baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék is megilletheti [Ebtv. 51. § (2) bek.]. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül többek között az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.