Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap
Kérdés
Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. február 22-én (129. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2542
[…] rendelkezésnek – és nem megállapodásnak – felel meg, miszerint a szabadságot a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. Vita esetén vagy hatósági ellenőrzésnél mindazonáltal egy ilyen rendszer alá tudja támasztani, hogy a munkavállaló kérésére lett kiadva a szabadság, mégpedig nem 14 napos egybefüggő időtartamban. Ennek azért van jelentősége, mert a 14 napos szabálytól a felek megállapodásukkal eltérhetnek [Mt. 122. § (3) bek.]. Kétséget kizáró megoldás az lehet, ha a felek kifejezetten megállapodásba foglalják: a munkaviszony fennállása során a szabadság kiadása az egybefüggő legrövidebb időtartamra tekintet nélkül történik. Ez belekerülhet a munkaszerződésbe, de külön okiratban is létrejöhet, és elengedő egyszer megkötni, nem kell minden évben újra szerződni.Furcsa módon a törvény a 14 napos szabály kapcsán kifejezetten nem alkalmazza az időarányosítást, elvileg tehát az akkor is betartandó, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. A 14 napos mentesülésbe nemcsak a szabadság, hanem a heti pihenőnap (heti pihenőidő), […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. február 22-én (129. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2542
[…] rendelkezésnek – és nem megállapodásnak – felel meg, miszerint a szabadságot a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. Vita esetén vagy hatósági ellenőrzésnél mindazonáltal egy ilyen rendszer alá tudja támasztani, hogy a munkavállaló kérésére lett kiadva a szabadság, mégpedig nem 14 napos egybefüggő időtartamban. Ennek azért van jelentősége, mert a 14 napos szabálytól a felek megállapodásukkal eltérhetnek [Mt. 122. § (3) bek.]. Kétséget kizáró megoldás az lehet, ha a felek kifejezetten megállapodásba foglalják: a munkaviszony fennállása során a szabadság kiadása az egybefüggő legrövidebb időtartamra tekintet nélkül történik. Ez belekerülhet a munkaszerződésbe, de külön okiratban is létrejöhet, és elengedő egyszer megkötni, nem kell minden évben újra szerződni.Furcsa módon a törvény a 14 napos szabály kapcsán kifejezetten nem alkalmazza az időarányosítást, elvileg tehát az akkor is betartandó, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. A 14 napos mentesülésbe nemcsak a szabadság, hanem a heti pihenőnap (heti pihenőidő), […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
