Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. augusztus 10-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2352

[…] érdekében rendelhető el (Mt. 110. §). Az ügyelet költségesebb, hiszen arra az alapbér 40%-a jár, míg készenlétre csak 20% [Mt. 144. § (1) bek.]. Munkavégzés esetén a munkavégzéssel töltött időszakra a munkavállalót az általános szabályok szerint illeti meg bérpótlék, a rendes munkabérén felül [Mt. 144. § (2) bek.]. Ha például ügyelet alatt legalább egy órát éjszaka (22 és 6 óra között) dolgozik a munkavállaló, éjszakai pótlékra is jogosulttá válik a munkavégzés idejére.A bérpótlék, így az ügyelet pótlékának számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával kell osztani [Mt. 139. § (2)–(3) bek.]. Az ügyelet díjazása esetén tehát meg kell vizsgálni, hogy hány óra ügyeletet teljesített a munkavállaló, és az előzőek szerint megállapított egy órára jutó alapbér összegével kell azt felszorozni. Az ügyelet díjazására átalány fizetésével is sor kerülhet, ha arról a felek a munkaszerződésben megállapodnak [Mt. 145. § (2) bek.]. Nincs tehát akadálya, hogy a munkáltató egy összegben, átalányban fizesse az ügyeletre járó teljes díjazást, ezt azonban úgy érdemes kalkulálni, hogy a munkáltató az egy hónapban átlagosan elrendelt ügyeleti órák számát veszi hozzá alapul (nem a teljes havi alapbér 40%-át).Az ügyelet rendkívüli munkaidőnek minősül, függetlenül attól, hogy az ügyelet alatt mennyi tényleges munkavégzés történik, és az teljes egészében beszámít a rendkívüli munkavégzés éves maximális korlátjába [Mt. 107. § d) pont, […]