Munkanap és hét fogalma – eltérés a naptártól
Kérdés
Az Mt. 87. §-a meghatározza a munkanap és a munkahét fogalmát, és azt, hogy mikor van lehetőség ezeket a naptári naptól és naptári héttől eltérően értelmezni: alapvetően akkor, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezt hogy kell érteni olyan esetben, mikor nem egy szokásos több műszakos munkarendről van szó, tehát nem mindig nyúlik át a következő naptári napra a munkaidő, csak alkalomszerűen? Tehát milyen gyakoriság az elvárt ahhoz, hogy már "naptári napon átnyúló" munkaidőről beszéljünk? A konkrét esetben a munkáltató egy sportcsarnokot üzemeltet, ahol hétvégén rendszerint, illetve esetenként hétközben is rendezvények vannak, amiket ki kell szolgálni, és utána rendezni kell a helyszínt. Emiatt ezekre a napokra egyes munkavállalók beosztása úgy van meghatározva, hogy éjfél után végeznek; viszont a rendezvénnyel nem érintett napokon 22-ig tart a munkaidejük. Tehát lehet olyan hét, amikor az adott munkavállaló például csak egy nap végezne éjfél után a beosztása szerint. Ilyen esetben mondhatja azt a munkáltató az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy nála a munkahét nem a naptári hetet jelenti, hanem a sport-, kulturális és egyéb rendezvények megfelelő színvonalú kiszolgálása miatt például kedd 6 órától a következő hét kedd 6 óráig tart?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. március 16-án (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2241
[…] tartamot heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni. A naptártól a hét értelmezésénél is el lehet térni. A hét fogalma alatt tehát a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli százhatvannyolc óra is érthető, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik (Mt. 87. §).Az idézett rendelkezés nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy a naptártól eltérő munkanap, illetve hét fogalomhoz minden egyes beosztás szerinti munkanapon feltétel lenne a napi munkaidő más naptári napon kezdődése és véget érése. Ez amúgy is rendkívül ritka lenne, kizárólag az állandó éjszakai műszakban dolgozó munkavállalók esetén valósulna meg. Ebből következően véleményünk szerint a szabály minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a naptári […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*