Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. november 24-én (109. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2131

[…] kockázatok között nincs sorrend).Jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázaton a valamely munkakörnyezetből, munkavégzésből származó egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűségét értjük [27/1995. NM rendelet 7. § (4) bek.]. Az Mvt. 87. §-ának 5/A) pontja szerint a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezőket, az ezekből eredő megterheléseket fel kell tárni, és javaslatokat kell tenni az egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére). Rendkívül sokféle egészségkárosító kockázat létezik, amelyeket az Mvt. egyes végrehajtási rendeletei sorolnak fel, illetve kapcsolnak hozzájuk betartandó kockázatcsökkentési előírásokat. Ilyen kockázat okai lehetnek például a biológiai tényezők, a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok, az ionizáló és egyéb sugárzás, a rezgésexpozíció, zajexpozíció, azbeszt hatásának való kitettség.Az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés elkészítéséhez szakértői segítséget kell igénybe vennie: egyfelől munkavédelmi felelőst, másfelől foglalkozás-egészségügyi szolgálatot kell biztosítania (saját magának vagy külső szervezettől vásárolt szolgáltatás útján), és […]