Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. április 7-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1922

[…] egyfelől azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a személyügyi iratoknak arra a részére vonatkoznak, amelyek valamely más – például adójogi – szempontból is iratnak minősülnek, továbbá a Ctv. és a Levéltv. rendelkezéseit, illetve ha más különös szabály nincs, akkor az Info-tv. fent említett szabályait.Az adóellenőrzés szempontjából az Art. 178. §-ának 14. bekezdése határozza meg az irat fogalmát: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok tartoznak ide, megjelenési formájuktól függetlenül. Ebbe a körbe a munkaügyi, személyügyi okiratok is beleértendők. Az Art. 47. §-ának (3) bekezdése értelmében ezen iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.A Levéltv. 3. §-ának j) pontja szerint továbbá ún. maradandó értékű iratnak minősülnek – többek között – a jogi szempontból jelentős, a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó iratok. A Levéltv. 4. §-a értelmében az irattári anyaggal rendelkező szervek és a maradandó értékű iratokat őrző természetes személyek kötelesek a szervesen összetartozó irataik egységének, illetve eredeti rendjének megőrzéséről, valamint a tulajdonukban vagy birtokukban lévő maradandó értékű iratok megóvásáról gondoskodni. Ennek módjára nézve a Levéltv. 32. §-ának (1) bekezdése csak annyit állapít meg: nem közfeladatot ellátó szervek (kivéve az állami tulajdonú gazdasági társaságokat) irattári anyaguk kezelésének módját […]