Rendkívüli felmondás helyett közös megegyezés
Kérdés
Munkavállalónk az utóbbi hónapban öt alkalommal csaknem egy órát késett. Megtehetjük-e, hogy a megítélésünk szerint egyébként jogszerűen alkalmazható rendkívüli felmondás helyett közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát, vagy kötelesek vagyunk rendkívüli felmondást alkalmazni? Ha gondolkodási időt kér, mennyit vagyunk kötelesek adni neki? Előre aláírhatja-e a munkáltatói jogkör gyakorlója a közös megegyezést, vagy azt egyidejűleg kell mindkét félnek aláírnia?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 26-án (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 668
[…] közös megegyezést választja, ilyenkor azonban tekintettel kell lennie arra, hogy - mivel a közös megegyezés nem egyoldalú jognyilatkozat, hanem a felek munkaviszonyt megszüntető szerződése – elengedhetetlen ahhoz a munkavállaló minden kétséget kizáró, egyértelmű, kifejezett és határozott akaratnyilvánítása is. Tehát ebben az esetben a munkáltatót nem kötelezi semmi sem a rendkívüli felmondásra. Megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató a munkavállaló valamely rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegése esetén a rendkívüli felmondás alkalmazása helyett a közös megegyezés lehetőségét ajánlja fel a munkavállaló számára, az nem minősül jogellenes fenyegetésnek, és önmagában ez nem vezethet a közös megegyezés érvénytelenségének megállapításához. A feleket terhelő együttműködési kötelezettség [Mt. 3. § (1) bek.] megköveteli, hogy a munkáltató lehetőséget adjon a munkavállalónak arra, hogy viszonylag nyugodt légkörben és körülmények között át tudja gondolni a döntését, s ehhez kellő idő álljon rendelkezésére. Arra, hogy pontosan mennyi is ez az idő, nincs kifejezett törvényi előírás. Elképzelhető, hogy az eset összes körülménye […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 26-án (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 668
[…] közös megegyezést választja, ilyenkor azonban tekintettel kell lennie arra, hogy - mivel a közös megegyezés nem egyoldalú jognyilatkozat, hanem a felek munkaviszonyt megszüntető szerződése – elengedhetetlen ahhoz a munkavállaló minden kétséget kizáró, egyértelmű, kifejezett és határozott akaratnyilvánítása is. Tehát ebben az esetben a munkáltatót nem kötelezi semmi sem a rendkívüli felmondásra. Megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató a munkavállaló valamely rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegése esetén a rendkívüli felmondás alkalmazása helyett a közös megegyezés lehetőségét ajánlja fel a munkavállaló számára, az nem minősül jogellenes fenyegetésnek, és önmagában ez nem vezethet a közös megegyezés érvénytelenségének megállapításához. A feleket terhelő együttműködési kötelezettség [Mt. 3. § (1) bek.] megköveteli, hogy a munkáltató lehetőséget adjon a munkavállalónak arra, hogy viszonylag nyugodt légkörben és körülmények között át tudja gondolni a döntését, s ehhez kellő idő álljon rendelkezésére. Arra, hogy pontosan mennyi is ez az idő, nincs kifejezett törvényi előírás. Elképzelhető, hogy az eset összes körülménye […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
