Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók
Kérdés
Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 26-án (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 664
[…] Budapestre a teljes árú, 2. kocsiosztályra szóló vasúti menettérti díj havonta négy hazautazással számolva sem több 15 000 forintnál, az ilyen munkavállalókat nem érinti az új szabályozásban megfogalmazott korlátozás. Áttérve a következő kérdésére: az április 30-ig hatályban lévő 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a munkavállaló részére a munkába járáshoz az Szja-tv.-ben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás címén elszámolható költségtérítés jár, ha a munkavállaló – többek között – a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudna tömegközlekedési eszközt igénybe venni. Az új jogszabály, a 39/2010. Korm. rendelet tehát nem fogalmaz meg új szabályt azzal, hogy előírja: ez utóbbi költségtérítés akkor jár a munkavállaló részére, ha – többek között – a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. A 39/2010. Korm. rendelet csupán segíti azzal a gyakorlati jogalkalmazókat, hogy körülírja a "hosszú várakozás" fogalmát – mint olyan időtartamot, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. A munkáltatónak eddig sem volt kötelessége megtéríteni azok útiköltségét, akik csupán kényelmi szempontból – a törvényi és rendeleti feltételek együttes teljesülése hiányában – többen összefogtak, és autóval jártak haza a munkából. A munkavállalóknak a gépkocsival történő munkába járás költségeinek megtérítésével kapcsolatos igényük megalapozottságát különben is valószínűsíteniük kell, amely történhet például a mindenki számára hozzáférhető menetrendek bemutatásával. Az autóval közlekedők esetében a kilométerenkénti 9 forintot nemcsak helységtáblától helységtábláig, hanem az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell kiszámítani. Megjegyezzük: kollektív szerződés […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 26-án (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 664
[…] Budapestre a teljes árú, 2. kocsiosztályra szóló vasúti menettérti díj havonta négy hazautazással számolva sem több 15 000 forintnál, az ilyen munkavállalókat nem érinti az új szabályozásban megfogalmazott korlátozás. Áttérve a következő kérdésére: az április 30-ig hatályban lévő 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a munkavállaló részére a munkába járáshoz az Szja-tv.-ben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás címén elszámolható költségtérítés jár, ha a munkavállaló – többek között – a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudna tömegközlekedési eszközt igénybe venni. Az új jogszabály, a 39/2010. Korm. rendelet tehát nem fogalmaz meg új szabályt azzal, hogy előírja: ez utóbbi költségtérítés akkor jár a munkavállaló részére, ha – többek között – a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. A 39/2010. Korm. rendelet csupán segíti azzal a gyakorlati jogalkalmazókat, hogy körülírja a "hosszú várakozás" fogalmát – mint olyan időtartamot, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. A munkáltatónak eddig sem volt kötelessége megtéríteni azok útiköltségét, akik csupán kényelmi szempontból – a törvényi és rendeleti feltételek együttes teljesülése hiányában – többen összefogtak, és autóval jártak haza a munkából. A munkavállalóknak a gépkocsival történő munkába járás költségeinek megtérítésével kapcsolatos igényük megalapozottságát különben is valószínűsíteniük kell, amely történhet például a mindenki számára hozzáférhető menetrendek bemutatásával. Az autóval közlekedők esetében a kilométerenkénti 9 forintot nemcsak helységtáblától helységtábláig, hanem az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell kiszámítani. Megjegyezzük: kollektív szerződés […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
