Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. február 22-én (31. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 597

[…] fizetési osztályokon és fizetési fokozatokon alapuló illetményrendszere. A Kjt. 66/A. § (1) bekezdése értelmében a kinevezett vezető garantált illetménye ugyanis a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. A kinevezett vezetői munkakört három képzettségi osztályba kell sorolni (középfokú képzettségi osztály, felsőfokú 1. és felsőfokú 2. képzettségi osztály); az egyes képzettségi osztályokhoz tartozó szorzószámokat pedig a Kjt. 3. számú melléklet tartalmazza [Kjt. 66/A. § (3)–(4) bek.]. Mivel a kinevezett vezetői munkakörök nem sorolhatók fizetési osztályokba, azok nem minősülhetnek "E-H fizetési osztályba sorolt" munkaköröknek, így a Kjt. 22. § (1) bekezdése sem vonatkozik a kinevezett vezetői munkakörökre. Ez alapján tehát nincs akadálya annak, hogy a kérdésben vázolt intézményben az intézményvezető akár pályakezdő is lehessen. Mindazonáltal annak érdekében, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, vajon a konkrét esetben szükség van-e a magasabb vezetői munkakör betöltéséhez valamilyen szakmai gyakorlatra, az adott költségvetési intézményben foglalkoztatottak tekintetében irány­adó végrehajtási rendelet szabályait kell megvizsgálni. A szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményekben – mint egyéb szolgáltató tevékenységet végző költségvetési szervekben - foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára a 77/1993. Korm. rendeletet kell alkalmazni. Mivel e rendelet nem ír elő a magasabb vezetői kinevezéshez kapcsolódva a törvényben foglaltakon felül további feltételeket, megállapítható, hogy e pozíció betöltéséhez […]