Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Műszakpótlékra való jogosultság esetén hogyan kell értelmezni a beosztás szerinti munkaidő fogalmát? Ez a fogalom azt jelenti, hogy pl. ha egy 22 munkanapos hónap van, akkor egy 8 órás embernek 176 óra a beosztás szerinti munkaideje? Tehát akkor jogosult a műszakpótlékra, ha a 22 munkanap egyharmadában eltér a munkakezdés ideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy a beosztás szerinti munkaidő fogalma szerint az a munkaidő, amelyet a dolgozónak beosztottak egy adott hónapra (pl. 22 munkanap van, de 10 nap szabadságot kap, akkor ő már csak 96 órát dolgozik, vagyis 12 napot)? Ilyenkor a 12 nap egyharmadában kell eltérnie a munkakezdés idejének, vagy a 22 munkanap egyharmadában?
Részlet a válaszából: […] ...más időpontban kezdődik a többi munkanaphoz képest. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló végül mentesült a munkavégzési kötelezettsége alól (pl. szabadságra ment), mivel ebben az esetben is volt az adott napra beosztás szerinti munkaideje –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Műszakpótlékra való jogosultság meghatározása

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság megállapításánál csak a ténylegesen ledolgozott napokat kell vizsgálni, vagy a beosztás szerinti munkanapokat, amikor a munkanapok egyharmadánál kell meghatározni a munkaidő kezdő időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontja pedig független attól, hogy a munkavállaló aznap ténylegesen munkát végzett-e, vagy esetleg valamilyen okból mentesült a munkavégzési kötelezettség alól. Nem csak azokat a napokat kell tehát a jogosultság megállapításakor figyelembe venni, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.