Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése

Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
Részlet a válaszából: […] ...azokat az eseteket, amikormunkavégzés hiányában is jogosult a munkavállaló munkabérre (távolléti díjra,átlagkeresetre, illetve személyi alapbérre). A kérdés szerinti eset azonban nemtartozik ebbe a körbe.Tekintettel arra, hogy a felperes a megjelenési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...az egyik pihenőnapon – történőledolgozásában, vagy a munkáltató – az Mt.-től a munkavállaló javára eltérve -mégis fizet személyi alapbért a sztrájk miatt munkában nem töltött időre.Egyoldalúan a munkaadó nem határozhat úgy, hogy a kieső időt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
Kapcsolódó címke: