Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az osztottmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak a közbeeső időben is amunkahelyükön kell tartózkodniuk, ez az idő ügyeletnek minősül, és ekként díjazandó(LB Mfv. II. 10.656/1999/2.). Jelen esetben viszont a munkáltató rendelkezésealapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...2008-tól módosított Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében azügyelet teljes időtartama – a munkaidő heti maximális mértéke, a 48 óravonatkozásában – munkaidőnek tekintendő. Az Mt. 129. § (3) bekezdése alapjánelrendelhető évi 200, kollektív szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
Kapcsolódó címkék: