2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság
Kérdés: Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.
2. cikk / 2 Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?
Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.