Szabadság – arányosítás a jogviszonymegszűnés okán

Kérdés: A köztisztviselőnek a tárgyévet megelőző évről (2020) 9 nap ki nem adott szabadsága van. AKttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Ennek értelmében a köztisztviselő tárgyévi szabadsága: 25 munkanap alapszabadság és 11 munkanap, a besorolása szerinti pótszabadság, valamint az előző évről áthozott 9 munkanap ki nem adott szabadság. A tárgyévben (2021) összesen így 45 munkanap szabadság illeti meg. A köztisztviselő 2021. július 3. napjától nyugdíjra lesz jogosult. A Kttv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő részére, ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jelen esetben a 2021. január 1. és július 2. közötti időszakra, az időarányos szabadság számításnál a tárgyévet megelőző (2020. évről áthozott), de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanapot is arányosítani kell a jogviszony megszűnésekor, vagy az külön kezelendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A 2021. január 1. és a jogviszony megszűnésének dátuma (2021. július 2.) közötti időszakra járó időarányos szabadság számításánál a tárgyévet megelőző évről (2020. évről) áthozott, de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Időarányosnál több szabadság igénybevételének problémája

Kérdés: Egyik munkavállalónknak a távolléte a harminc napot meghaladta, és emiatt "szabadság-visszavonásra" kerülne sor, de erre már nincs lehetőségünk, mert a munkavállaló a 2013. évre járó összes szabadságát kivette. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Szabályszerű-e, ha a túlvett szabadságot pénzben váltatjuk meg, vagy van-e arra lehetőség, hogy a következő év szabadságát a túlvett szabadság napjaival csökkentsük?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a kérdésben megjelölt harminc napot meghaladó távollét keresőképtelenség miatt következett be. Az Mt. ugyanis kimondja, hogy munkában töltött időnek minősül naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama [Mt. 115. § (2) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.